„Nem a külső szépség a fontos, hanem a belső minőség” – írja önéletrajzi könyvében Pataki Ági, aki arra inspirálja a többi nőt, hogy minden életkorban érdemes váltani.

Nincs szigorú kronológia, de sok magánéleti sztori, és talán életvezetési tanácsként is felfogható mondat elhangzik a Nyitottan a világra című könyvben. Mi az üzenete?

Azért vállaltam, hogy végiggondolom az életemet, mert inspirálni akartam a hozzám hasonló csajokat, nőket. Meg akartam mutatni, hogy engem is értek kudarcok, és talán mások számára is érdekes lehet, hogyan keveredtem ki ezekből. Függetlenül attól, milyen szép vagy sikeres valaki, pont ugyanazokon a csalódásokon megy keresztül, mint bárki más, a fontos az, hogyan áll talpra, és mit tanul az adott élethelyzetből. Mindig lehet változtatni!

Bár ön egész életében reflektorfényben élt, nem kitárulkozó típus. A férje gyakoribb posztoló a Facebookon. Neki mutatta meg először a kéziratot?

Zárkózottabb vagyok, osztom az orosz énekesnő, Alla Pugacsova nézetét: „Nem szabad összekeverni az interjút a gyónással.” A férjem szabadabban kezeli ezt. Először neki mutattam meg a könyvet. Gábor azonban pozitív értelemben annyira elfogult velem kapcsolatban, hogy szigorúbb szemű bírák véleményére adok inkább.

„Nem a külső szépség a fontos, hanem a belső minőség. Ez a belső minőség az életkor előrehaladtával még nagyobb hangsúlyt kap” – írja Nyitottan a világra című önéletrajzi könyvének zárszavaként Pataki Ági, akinek nem titkolt szándéka, hogy arra inspirálja a többi nőt, minden életkorban érdemes váltani, ha az életünk ellaposodik.

Nincs szigorú kronológia, a gyerekkoráról is kevesebb szó esik, mint egy szokásos önéletrajzban, de sok magánéleti sztori, és talán életvezetési tanácsként is felfogható mondat elhangzik a Nyitottan a világra című könyvben. Mi volt a szerkesztési elv, milyen üzenetet szeretne átadni?

Életrajzi könyvet kértek tőlem, és mivel még soha nem írtam ilyet, olykor véletlenszerűnek tűnhetnek a témaválasztások. A nagyon is tudatos rész azonban, ami miatt elvállaltam, hogy végiggondolom az életemet, és megosztok olyan történeteket is, amelyekről eddig nem beszéltem, az az, hogy inspiráljak olyan csajokat, nőket, amilyen én is vagyok. Bár a címet nem én találtam ki, örülök neki, mert kifejezi, amit üzenni szeretnék, azaz, hogy álljunk nyitottan a világhoz, ahogy a borító mottójában is olvasható: „Mindig új dolgok foglalkoztatnak. Erről szól az egész életem.” És hogy mit jelent számomra az inspiráció? Megmutatni, hogy értek engem is hasonló magánéleti vagy egyéb kudarcok, mint másokat, és talán érdekes, én hogyan keveredtem ki ezekből.

Függetlenül attól, milyen szép vagy sikeres valaki, pont ugyanazokon a csalódásokon megy keresztül, mint bárki más, a fontos az, hogyan áll talpra, és mit tanul az adott élethelyzetből.

Ahogy nem biztos, hogy egyetlen házasságban éljük le az életünket, az sem biztos, hogy egy szakmában kell megöregedni. Persze vannak igazán elhivatott művészek, orvosok, tanárok, kutatók, akik megtalálták a számukra megfelelő, életre szóló munkát, a többség, gyakran külső tényezők hatására, de akár belső indíttatásból váltani kényszerül. Én azt vallom, ha valami ellaposodik, nem okoz örömöt, tovább kell állni. Persze nem hirtelen ötlettől vezérelve, nagyon fontos a lépések végiggondolása. A lényeg, hogy mindig lehet változtatni!

Ön erős nőnek tartja magát?

Számomra az erős nő kifejezés függetlenséget, önállóságot jelent – nem csak egzisztenciális értelemben. Úgyhogy a válaszom igen. De szerintem ezt meg lehet tanulni.

Bár ön egész életében reflektorfényben élt, nem igazán kitárulkozó típus. A férje sokkal gyakoribb posztoló a Facebookon, nem rejti véka alá a véleményét és gyakran magánéleti dolgokat is elárul kettejükről, az ön könyvéről is sok szó esik a bejegyzéseiben. Ő volt az első, akinek megmutatta a kéziratot?

Valóban zárkózottabb vagyok, osztom az orosz énekesnő, Alla Pugacsova nézetét ez ügyben: „Nem szabad összekeverni az interjút a gyónással.” De a sajtóban mindig is írtak rólam, igaz, nagyon tudatosan megszabtam a határokat, és hogy miről beszélek. A férjem, Kovács Gábor szabadabban kezeli ezt. Először neki mutattam meg a könyvet, a szerkesztőmön kívül más nem is látta megjelenés előtt. Gábor azonban pozitív értelemben annyira elfogult velem kapcsolatban, hogy szigorúbb szemű bírák véleményére adok inkább, azaz a barátaim, a közvetlen környezetem véleményére.

Van valamilyen esszenciális, hosszú évek alatt kiérlelt életbölcsesség, ami vezérli?

Ahogy a könyv végén is írom: nem a külső szépség a fontos, hanem a belső minőség. Ez a belső minőség pedig az életkor előrehaladtával még nagyobb hangsúlyt kap.

Kihagyhatatlan kérdés: melyek az ön alapvető szépségtippjei?

A napi mozgás nagyon fontos, ez lehet egy egyórás séta is, válasszon mindenki alkata és vérmérséklete szerint. A helyes táplálkozás és az ehhez kapcsolódó vitaminok, étrend-kiegészítők kiválasztása is lényeges. Azt vallom, hogy ezekben a minőséget kell keresni. De egyébként minden tekintetben fontos, hogy minél minőségibb életet éljünk.

Nyitókép: Ajkai Dávid