• Osztrák filozófus, akit annak ellenére, hogy életében mindössze egyetlen könyvet – Logikai-filozófiai értekezés (1921) – és néhány rövidebb írást publikált, az utókor a 20. századi filozófiatörténet egyik legnagyobb hatású alakjaként tart számon. Másik fő műve, a Filozófiai vizsgálódások csak halála után, 1953-ban jelent meg.
  • Apja, Karl Wittgenstein acélmágnás az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggazdagabb embere volt, aki családját vasszigorral vezette. Bár Ludwig és testvérei már gyerekkorukban is kiemelkedő zenei tehetségről adtak tanúbizonyságot, apjuk minden művészi ambíciójukat ellenezte. Később Ludwig Wittgenstein három testvére követett el öngyilkosságot, és ő maga is az egész életét végigkísérő depresszióval küzdött.
  • Ugyanabba a reálgimnáziumba járt, mint Adolf Hitler. Bár egyidősek voltak, Hitler megbukott matematikából, Wittgenstein pedig egy osztályt átugrott, így két évfolyam választotta el őket. A mai napig kérdéses, hogy volt-e bármilyen kapcsolat közöttük iskolaéveik alatt.
  • Apja nyomására először a mérnöki pályát választotta, hamarosan azonban az elméleti matematika és a filozófia kezdte érdekelni. Miután elolvasta Bertrand Russell A matematika alapjai című könyvét, jelentkezett Russell óráira Cambridge-ben, és a két férfi között szoros, de egymás munkájának éles kritikájától sem mentes szakmai kapcsolat alakult ki.