Amikor az úgynevezett tabutémák megjelentek a gyerekirodalomban, mindenki üdvözölte a jelenséget, hogy végre mindenről beszélhetünk a gyerekeinkkel. Egy könyv segítséget és támaszt nyújt, szavakat találhatunk bennük olyan dolgokra, amiket illetően eddig csak saját sejtéseinkre, benyomásainkra támaszkodhattunk. Jelent meg gyerekkönyv a szülők betegségéről, alkoholizmusáról, olvashattunk mesekönyvet az örökbefogadásról és a másságról is. De vajon a felnőttek számára íródott könyvekben vannak-e, maradtak-e tabutémák? Tabu-e például a szexuális identitás? Halkan kell-e szólni, ha valaki az azonos neműeket szereti, maradjon-e ez a téma a négy fal között? Megtudhatjuk-e könyvekből, hogy milyen melegnek lenni. Kiderül-e, hogy milyen a társadalom hozáállása a homoszexuálisokhoz, transznemüekhez, leszbikusokhoz? Szerencsére az irodalom választ ad a kérdéseinkre, azokra is amiket eddig talán még feltenni sem mertünk. Fontos meleg-témájú könyveket gyűjtöttünk össze és mutatunk be a Libri trendben, olyan műveket, amik az azonos neműek szerelmét mutatják be, hol történetekbe ágyazva, hol ismeretterjesztő jelleggel. Egy a 20-as években íródott angol regény egy leszbikus szerelemről mesél nekünk, egy kortárs amerikai mű a kamasz melegek érzéseiről. Nádasdy tanár úr is írt ismeretterjesztő etológia-könyvet a melegségről, de beszédtémává tette a meleg viszonyokat a 2007-ben íródott és tavaly filmre vitt Szólíts a neveden is, ami egy fiatal fiú és egy felnőtt férfi mindent elsöprő szerelmét mutatja be nekünk.

Radclyffe Hall: A magány kútja

A 20. század első felének egy nálunk kevéssé ismert írónője, Radclyffe Hall 1928-as regénye a mai napig az egyik legfontosabb alkotás a leszbikus irodalomban. Nem pusztán a történet főhősének, Stephen Gordonnak szexuális önfelfedezése, hanem a könyv körül a kiadása után kialakult disputa miatt is. Megjelenése után szinte azonnal heves politikai és jogi vita alakult ki a könyv kapcsán Angliában, miután James Douglas, a Sunday Express nevű napilap szerkesztője obszcenitásra hivatkozva annak betiltását követelte, annak ellenére, hogy a történetben semmiféle szexuális jellegű utalás nem olvasható. A követelésből bírósági ügy kerekedett, ami – mint a betiltott könyvek esetében szinte mindig, és a tiltást követelők szándékával szöges ellentétben – azt eredményezte, hogy szinte mindenki elolvasta a mű sokszor Franciaországból becsempészett példányait. Stílusában ugyan nem követte az akkoriban szinte egyeduralkodónak számító modernista vonalat, és nyelvezete már-már ósdinak tűnik kortársai között, társadalmi hatása mégis óriási volt.

Adam Silvera: Inkább boldog

A könyv egyedülálló módon nyújt támaszt azoknak a kamaszoknak, akik amellett, hogy kénytelenek a tinédzserkor mindenki által ismert problémáival megküzdeni, még azzal is szembesülnek, hogy szexuális irányultságuk miatt saját korosztályukban is kiközösítés fenyegeti őket. Nem sokkal ezelőttig Amerikában a meleg kamaszok legalább egyötöde kísérelt meg öngyilkosságot, ez az arány csak akkor javult valamelyest, amikor néhány államban legalizálták az azonos neműek házasságát. Ami persze fontos lépés, de korántsem oldja meg a melegségüket a társadalmi normákat kisajátító retorika árnyékában megélni kényszerülő fiatalok minden problémáját. Adam Silvera főhőse, Aaron, miután rájön, hogy Thomas iránt érzett vonzalma túlmutat a barátságon, és őszintesége csupán csalódáshoz vezet, úgy dönt, hogy egy memóriatörlési eljárásnak veti alá magát. Szerencsére ez a módszer a való életben nem létezik, a könyv narratívájában betöltött szerepének köszönhetően azonban olyan szorongásokat képes feloldani, amit régóta egyetlen hasonló témájú könyv sem.

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza – Írások melegekről, melegségről

Nádasdy Ádám nem az önfelfedezés vagy az életben rájuk váró kihívások, nehézségek, elutasítások oldaláról mutatja be a melegek világát. A kötet – ahogy a szerző fogalmaz – ismeretterjesztő etológia-könyv, ami a heteróknak mutatja be, hogy amit a többségük másságnak, különbözőségnek gondol, az a valóságban nem is olyan más és nem is olyan különböző. Nem a melegeket szeretné betokozni a többségi társadalomba, hanem rámutatni, hogy ott, ahol mi a két út között kérlelhetetlen betonfalat sejtünk, valójában egy képzelt és könnyen átszakítható szalag függ csupán. Még csak nem is hús-vér emberek, hanem a hétköznapokban mindannyiunk által észrevehető kedvességek, apró rezdülések a történetek főszereplői, amik beláttatják velünk, hogy a homoszexualitás nem csak a szexualitás egy formája, hanem a szereteté is. A könyv a 2016-os Libri irodalmi díjak tízes rövidlistájára is felkerült.

André Aciman: Szólíts a neveden

A könyv narrációja a helyszínéül szolgáló mediterrán olasz táj alakját veszi fel. Ráérős lassúsággal, a napsütötte függőágyban eltöltött sziesztából felébredők bágyadtságával vezet keresztül bennünket az elbeszélő gondolatvilágán, amely bár filozofikus és elmélyült, mégsem mutat jelentős különbségeket egy átlagos kamaszfiúétól. És épp ez a lényeg: hogy mire észrevesszük Elio melegségét, addigra már elfogadtuk őt átlagosnak, szerethetőnek, normálisnak. És ha ennek ellenére a fiú vonzalma megütközést vált ki belőlünk, akkor szembesülnünk kell vele, hogy a hiba bennünk van. A regényből készült film nagyszerűen dolgozza fel az alapművet, hangulatában illeszkedik eredetijéhez és érzékenyen fordítja át képre a könyv lapjain dúló belső harcokat.