„Ma itten, holnap ottan, csak ez az élmény.” Ez a Petőfi Sándortól kölcsönzött idézet Kocsis Noémi Bakancslista – Magyarország – 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél című, most megjelent könyvének a mottója.

Ha végigböngésszük a korábban ebben a cikkünkben már említett kiadványt, igazat kell adnunk a költőnek: a szerző csupa olyan helyet, programot, látnivalót gyűjtött össze, amelyeket látva szinte azonnal útra kelnénk.

A Bakancslista annyiban újszerű, hogy tematikusan dolgozza fel az ajánlott programokat:

a Belassulós-lazulós című fejezetben „mélázóhelyek gyógykertek, pszichoösvények” kaptak helyet, az Adrenalinfröccsben „száguldások, magaslatok, kisebb veszélyek”, a Kultúrásban „irodalom, koncertek, emlékhelyek”, az Eszem-iszomban tájutak, borutak, gasztroélmények. A Hagyományok című fejezet a történelem, a népszokások, a hungarikumok területéről kínál tippeket, a Legendák a titkokat, mondákat, anekdotákat veszi számba, a Szórakozás című részben mókákról, bolondozásokról, szilajságokról olvashatunk. Végül ott van a Talpaló, itt túrák várnak földön, vízen, levegőben (és a föld alatt), illetve a Vadregényes, amely a „felfedezések, izgalmak, rejtekek” fejezete.

A könyv jól rendszerezett, megyénként halad végig az egyes fejezeteken belül az országon,

a végén pedig helynévmutató segíti a tájékozódást. Mivel papír alapú a kiadvány, egy bökkenő lehet: a szezonális, átmeneti, vagy netán végleges bezárásokról, változásokról nem értesülünk, ezért célszerű a Bakancslistából ötletet meríteni, majd utána saját szakállunkra utánanézni, hogy ott, ahová kedvünk támadt elindulni, fogadnak-e bennünket, érdemes-e nekivágnunk. Az egyes tippeknél a szerző megadja az árszintet, illetve azt is, hogy kinek – gyereknek, felnőttnek, az egész családnak stb. – ajánlja-e az adott élményt. 

Kiválasztottunk a könyvből öt olyan látnivalót, programot, amelyeket akár még idén is kipróbálhatunk. Kalandra fel!

1. A templom, amelyet egy bika talált meg

A Baranya megyei Mánfa Árpád-kori templomát bemutató bejegyzésből a következőket tudjuk meg: „Nem csak a vallásosságukat megélőket érinti meg

az Árpád-kori Magyarország talán legépebben megmaradt imahelye,

amely egy csodás völgyben, hatalmas fával megtámasztva áll. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom körül a település a török időkben elpusztult, majd távolabb épült újjá, a természet pedig benőtte, s így megőrizte az enyészettől a magasba törő tornyot. A 18. században állítólag úgy találtak rá, hogy egy bika betévedt az erdőbe, szarvával a torony harangkötelébe akadt, és ahogy rángatni kezdte, megszólalt a harang, amelynek szavára fölfigyeltek a falubeliek. Belül is megnézhető, csak el kell kérni a kulcsot a falugondnoktól (elérhetőségek a templomajtón).”

Mi máris indulnánk – és önök?

2. Tudta, hogy Békés megyében,

azon belül pedig

Gyopárosfürdőn áll egy víztorony, amely nyáron (ingyen) fogadja a látogatókat,

és amelynek csigalépcsőjén felkapaszkodva a környék méhész-, halász-, vadász-, borász- és gyűjtögető mesterségeibe is betekintést nyerhetünk az itt összegyűjtött eszközökön keresztül? Odafönt pedig vár a Panoráma kilátó, ahonnan mesés a kilátás.

3. Kússz végig az ördöglyukon!

Hogy hol? Pest megyében, Solymáron. Bejelentkezés után a kalandvágyók részt vehetnek

az 5 kilométer hosszú barlang

bejárásán. Sportos kaland, még akkor is, ha épített létrák és kapaszkodókötelek is segítenek közben, de a barlang vadregényessége és szépsége amúgy is minden fáradságot megérne. Hatalmas tereit aknák és szűk folyosók kötik össze, ezeken különösen izgalmas átküzdeni magunkat.

4. Solymártól jó messze,

Celldömölkön márciustól októberig vulkánkutatónak öltözhet be, aki izgalmas élményre vágyik. A Kemenes Vulkánpark kívül-belül igazi különlegesség: az itt felszínre tört magmát az épület megjelenése is mutatja, belül pedig

az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását

találjuk, sok érdekességgel. Azon túl, hogy szervezett vulkántúrára indulhatunk a Ság-hegyre, amelynek gyomrában a bányászat következtében egy Kelet-Közép-Európában egyedülálló

mesterséges kráter jött létre, lehet itt hamut szórni és lávakitörést szimulálni, de igazi vulkanológusnak is érezheti magát az, aki felölti a kutatók speciális szkafanderét.

5. Végül pedig következzék szívünk egyik csücske,

a hívogató reklámvideójával nagyot alkotó siklósi vár: az egész évben – és a koronavírus-járvány végeztével immár újra – nyitva tartó, háromszintes épületben

forgatták egykor A Tenkes kapitánya című sorozatot,

de korántsem csak ezért érdekes. Remek kiállítások és bemutatók mellett itt látható az az európai viszonylatban is különleges imafülke, amelyet egykor, a 16. században a nádorasszony, Kanizsai Dorottya használt. A várban megnézhetjük az úrnő nevét viselő rózsakertet is.