Izland nagyon furcsa hely. A világ legrégebbi parlamentjével (nem az épülettel, hanem az intézménnyel) büszkélkedő szigetország népességét az évszázadok során járványok és természeti katasztrófák tartották alacsonyan, mégis számos nagyszerű művész indult már világhódító útra a kopár síkságok, a kiszámíthatatlan gejzírek, a szeszélyes vulkánok és a jéghideg tenger által ostromlott zord partok országából.
A 800-as évek óta lakott Izland népességét a 15. században a pestis, a 18. században pedig egy vulkánkitörés és az ennek következtében beálló éhínség felezte meg. Izland Magyarországnál valamivel nagyobb területén jelenleg 380 000 ember él. Ebből a két szegednyi lélekszámból azonban olyan arányban kerülnek ki a világszinten is ismert nevek, hogy komolyan el kell gondolkodnunk rajta: van valami az izlandi levegőben, ami táplálja az itt élők tehetségét?
A teljesség igénye nélkül elég csak a nemzetközi tornákon sorra meglepetést okozó futballválogatottra, vagy a 90-es/2000-es évek zenei szcénájának egyedi hangokat kölcsönző Björkre és Emilíana Torrinire gondolni, mellettük pedig azokra a zenészekre és zenei produkciókra, amelyek csak egy-egy szűkebb szubkultúra köreiben ugyan, de szintén világhírűek – ilyen Ólafur Arnalds, a Sigur Rós, az Of Monsters and Men, az Árstíðir és a Sólstafir. De van a nemzetközi élvonalban versenyző erősemberük, a Trónok harcában is felbukkant Hafþór Júlíus Björnsson, és egy épp nemzetközi babérokra törő, már egy Netflixes önálló esttel is rendelkező stand-up-komikusuk Ari Eldjárn személyében. Sőt, még egy irodalmi Nobel-díjassal is büszkélkedhetnek – Halldór Laxness 1955-ben kapta meg a világ legrangosabb irodalmi elismerését.
Izland egyébként kifejezetten könyves nemzet, felmérések szerint a világ egyik legtöbbet olvasó országa. Külön szavuk van a karácsony előtti könyvvásárlási lázra, aminek átvészelését valószínűleg könnyebbé teszi, hogy Izlandon a legmagasabb az egy főre jutó könyvesboltok száma. Sőt, nemcsak olvasni, hanem írni is szeretnek, az ország lakosságának 10%-a jelentet meg életében legalább egy könyvet.
De Izland nem csak ezért furcsa hely. Földrajzi adottságai olyan egyedülálló atmoszférát kölcsönöznek neki, hogy aki erre téved, akár azt is gondolhatná, hogy egy idegen bolygón jár (ezt valószínűleg Christopher Nolan is így gondolta, hiszen az Interstellar földön kívüli jelenetei közül is több forgott itt). Míg az egyébként is szellős lakosság nagyrésze a partvidéken él – évszázadokig a halászat volt az ország legfontosabb bevételi forrása –, a sziget középső része teljesen lakatlan. Úgyhogy amiből rengeteg van Izlandon, az az üres terület. Izlandon nagyon könnyű egyedül lenni.
Nem csoda tehát, hogy a magány, az elhagyatottság és a befelé fordulás az egyik legizgalmasabb kortárs izlandi író, Jón Kalman Stefánsson életművében is folyton visszatérő motívum. Így van ez legújabb könyvében, a Hiányod maga a sötétség című regényben is. A kötet egy hosszú utazás története, mind térben, mind időben, ami Izland északnyugati fjordjaitól Dél-Európáig, a tizenkilencedik század közepétől 2020-ig kíséri a bátor olvasót. A tökéletes könyv azokra a téli estékre, amikor végre megengedhetjük magunknak, hogy néhányat szusszanjunk, és egy kicsit megmerítkezzünk a hamisítatlan izlandi hangulatban.
Ha szeretnél naponta legalább 20 percet olvasni, szeretnél új ismeretek szerezni, vagy beleolvasnál egy-egy érdekes kötetbe, keresd fel a Libri 20 perc könyvklubot vagy az ahhoz kapcsolódó kalendáriumot, ahol ezen a cikken kívül több érdekes írást is olvashatsz!
Kiemelt kép: Izland legrégibb könyvesboltja, amely 2019-ben ünnepelte a 10 000. eladását / The Reykjavík Grapevine
