Vannak kapcsolatok, amikből megmenekülni olyan, mint az első mély levegővétel hosszú évek fuldoklása után. De vajon képesek vagyunk a felszínen maradni, vagy előbb-utóbb visszaránt a mélység?

Isten él, itt jár köztünk, és nagyon szeret papírsárkányokat eregetni. De vajon mi, halandók, akarunk és tudunk-e bármit kezdeni a megváltás ígéretével? A Lázadni veletek akartam szerzőjének merész, új regénye.

Egyedülálló kordokumentum, és bepillantás a 20. századi magyar irodalom legpezsgőbb időszakának színfalai mögé. Csáth Géza teljes levelezése egy kötetben, amelyből megismerhetjük a szerző számos művének keletkezéstörténetét, de oldalain felbukkan Kosztolányi Dezső, Ady Endre, sőt, még Puccini is.

A tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey János utolsó munkája volt ez a befejezetlen memoár, ami a szülővárosához, Debrecenhez kötődő emlékeit idézi fel. Generációjának egyik legjobb költője szeptember 14-én lett volna 50 éves.

Mitől lesz sikeres egy szerző? Hogyan kerül be egy irodalmi mű a kánonba, és miért kerül ki onnan? Mi az oka Shakespeare vagy Agatha Christie népszerűségének, és annak, hogy múlt század sztárszerzőinek némelyikéről ma már alig hallunk? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ ez az izgalmas irodalomtörténeti kalandozás.

„Ha ez a ház mesélni tudna…” – mondjuk néha egy-egy sokat látott épület előtt elhaladva. Vámos Miklós most valóra váltja kívánságunkat, és a Pozsonyi út egy sokat látott házát szólaltatja meg új, a képzelt és a valós történelem határán egyensúlyozó regényében.

A lélek legszebb éjszakája című novellagyűjteményéért Libri irodalmi díjjal kitüntetett Jászberényi Sándor legújabb történetei ezúttal nem a közel-keleti harcok sűrűjében, hanem hozzánk sokkal közelebb játszódnak, valódi színterük azonban továbbra is az egyszerre sötét és nemes emberi lélek.

Egy játék, ami százmilliók kezében fordult már meg, és a 20. század második felének egyik legsikeresebb hungarikuma lett. A Bűvös Kocka történetét megszületésétől a világhírig most feltalálója, Rubik Ernő meséli el.