Nagyszüleinek Szegeden volt papír- és könyvesboltja, amit Móra Ferenc is gyakran látogatott, így gyerekkorában többször is találkozott az Aranykoporsó és a Kincskereső kisködmön szerzőjével. Janikovszky Éva később a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője lett.

Egész élete nélkülözéssel telt, labilis és zaklatott lelkiállapotát a sokszor reménytelen és viszonzatlan szerelmi vágyódásai csak súlyosbították. Első kötete 1922-ben jelent meg Szépség koldusa címmel, míg utolsó, Nagyon fáj című kötete 1936-ban látott napvilágot. Életműve páratlan módon fogja össze egzisztenciális tapasztalatait, kozmikus gondolkodásának mélységét.   

Mint általában az írni vágyó fiatalok, ő is a versekkel kezdte meg irodalmi aktivitását. Egyetemi évei alatt, valamint utána is irodalmi segédmunkákból élt. Dolgozott dramaturgként, valamint főszerkesztője volt a Móra Könyvkiadónak is. Kormos István „csábítására” kezdett el a későbbiekben gyerekeknek írni.

Első verseit maga vitte el személyesen a Nyugat szerkesztőségébe, ahol megmutatta őket későbbi mesterének, Babitsnak. A költőóriás bizalmába fogadta, barátság alakult ki kettejük között. 1920-tól másfél évig alkalmi műfordításokból élt, többek között részt vett Baudelaire A Romlás virágai című kötetének lefordításában mestere és Tóth Árpád társaságában.

Az írónő eleinte karikaturista akart lenni, ugyanis azt tartotta, hogy a történetmesélés egyik legjobb módja az, amit vizuálisan is meg lehet jeleníteni.

Gyermekek milliói ismerik fantasztikus mesehőseit különféle filmes feldolgozásoknak köszönhetően, ám őt magát, illetve gyerekkönyveinek eredeti történetét már jóval kevesebben. Az amerikai gyermekkönyv író és karikaturista Dr. Seuss szerzői álnéven több mint 60 könyvet jelentetett meg.

Adelina Virginia Stephen néven született angol író, az európai modernizmus egyik úttörője, akinek sajátos írói hangja és a részletek iránti fogékonysága olyan nagyszerű könyvekben mutatkozott meg, mint a Mrs. Dalloway (1925) és az Orlando (1928) című regények, valamint szóbeli előadásainak szerkesztett változata, a Saját szoba (1929).

Kossuth-díjas és Déry Tibor-díjas író, a 20. századi magyar irodalom egyik legeredetibb hangú elbeszélője, akinek olyan műveket köszönhetünk, mint Az atléta halála (1966), a Film (1976) vagy a Saulus (1968).

Angol író, akit Micimackó (1926) és Micimackó kunyhója (1928) című gyerekkönyvei tettek világhírűvé. Milne a könyvek főhősét, Róbert Gidát saját fiáról, Christopher Robinról mintázta, Micimackót, Malackát és a többieket pedig a fiú plüssállatairól. A könyvek Magyarországon – Karinthy Frigyes nagyszerű fordításának köszönhetően – különösen népszerűek lettek.

Legismertebb művei egymás ellenpontjaiként is olvashatók. Míg A vadon szava (1903) című regényben egy jámbor házikutya fokozatosan felfedezi ősi ösztöneit, és idővel egy farkasfalka tagjává válik, addig a Fehér Agyar (1906) „főhőse” épp fordított utat jár be: a vadonban születik, majd sorsa egyre közelebb sodorja az emberek világához.

Tolvaj, csavargó, férfi prostituált, fegyenc, idegenlégiós, aktivista és a francia irodalom fenegyereke: Jean Genet minden volt, akinek munkáira és kulturális hatására olyan prominens értelmiségiek és művészek hivatkoztak, mint Jean-Paul Sartre, Jean Cocteau vagy éppen Pablo Picasso.

Francia író, a lélektani regény műfajának úttörője. Legismertebb műve a Bovaryné (1857), a 19. századi európai irodalom egyik mérföldköve.

Ő volt az árnyékban élő tehetség. Babits Mihály feleségeként akár könnyűszerrel egyengethette volna saját irodalmi útját, ám a költőóriás mellett sosem tudott igazán kibontakozni. Tanner Ilona 1895-ben született Budapesten. Fiatalkorában számos művészeti ágban kipróbálta magát, édesanyja megözvegyülése után azonban neki kellett előlépnie a családfenntartónak. A külügyminisztériumban vállalt tisztviselői állást, ahol több alkalommal is szexuális zaklatások érték.