A Kossuth- és József Attila-díjas író új könyve egy hosszabb és két rövidebb esszét tartalmaz. A kötet önéletrajzi története mellett a két rövidebb esszéje közül az egyik 1989-cel, a másik pedig a jelen és a jövő politikai-társadalmi kilátásaival foglalkozik.

2019 Libri irodalmi közönségdíjasa visszatér eredeti műfajához, és ismét versekkel jelentkezik. Bátor lírája hangot ad az álom és a valóság között húzódó határvidék feledésre ítélt, vagy épp feledni vágyott gondolatainak.

A 2018-as Libri irodalmi díj nyertesének új regényében az otthon elhagyása, a hazatérés égető szüksége – és sok esetben lehetetlensége – játssza a főszerepet. Kiket hagyunk hátra, amikor elmegyünk? És van-e még közünk azokhoz, akikhez hazatérünk?

A kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb szerzője most személyes terébe enged bepillantást ebben a különleges járványnaplóban, miközben bennünk is ott motoszkáló, de talán eddig soha meg nem fogalmazott gondolatokat rögzít országról-világról, jövőről és múltról.

Az ELTE BTK oktatója és az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa új megvilágításba helyezi a Magyarországot 100 évvel ezelőtt szétszakító trianoni diktátum társadalmi következményeit.

Egy téma, amit Magyarországon évtizedekig az elhallgatás fátyla övezett, miközben emberek tízezreinek életét határozta meg. Mártonffy Zsuzsa hiánypótló könyve empátiával és éleslátással felszerelkezve tárja fel az örökbefogadás magyarországi történetét és emberi oldalait.

A 2020-as Libri irodalmi díjak döntőse ezúttal nem versekkel, hanem egy, a magyar nyelv különlegességeit olvasmányos stílusban összegző és vizsgáló könyvvel jelentkezik. Nádasdy Ádám új könyvével ismét bizonyítja, hogy a magyar tudományos és kulturális élet egyik legsokoldalúbb alakja.

Az orosz szerző elbeszéléseiben hétköznapi és megmagyarázhatatlan események fonódnak egymásba, miközben hősei megpróbálják rendezni konfliktusaikat a haláluk előtt. A figyelmesebb olvasók Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjére is találhatnak utalásokat a történetekben.