A macskák régóta az irodalom kedvenc szereplői. Hol titokzatos útitársak, hol lelki támaszok, máskor pedig filozófusok négylábú köntösben. Az alábbi három kötet közös vonása, hogy a macskákon keresztül mesélnek az emberi kapcsolatokról, a gyógyulásról és az élet apró örömeiről.
Isida Só: Még egy macskát receptre
A Macskát receptre folytatásában Isida Só visszarepít minket a Nakagjó Lélekgyógyászat rendelőjébe, ahol a pácienseknek nem gyógyszert, hanem macskát írnak fel. A különös rendelőben mindenféle bánatra van gyógyír: fogadnak szerelmi csalódással küzdő fiatalokat, magányos időseket és olyan embereket, akik elveszítették a kapcsolatot önmagukkal. A cicák nem varázslattal segítenek, hanem puszta jelenlétükkel, játékosságukkal és feltétel nélküli figyelmükkel. Igazán lélekmelengető olvasmány, cicakedvelőknek kötelező.
Makoto Shinkai & Naruki Nagakawa: Ő és a macskája
Az Ő és a macskája a mindennapok szépségéről szól, amelyben macskák és gazdáik élete fonódik össze Tokió külvárosában. Egy cica segít gazdájának kilépni egy rossz kapcsolatból, egy másik pedig gyászba zárkózott emberét próbálja visszavezetni a világba. A cicák tanítanak, vigasztalnak, megnevettetnek. Egy igazán meghitt, kissé melankolikus, mégis kedves olvasmány mindazoknak, akik hisznek az apró, hétköznapi csodák erejében.
Stéphane Garnier: Macskabölcsesség
A Macskabölcsesség egy önsegítő könyvnek tűnő óda a macskákhoz. Ha a self-help alapvetően nem a te műfajod, de a cicákat imádod, ezt éppen neked találták ki. Stéphane Garnier saját macskája, Ziggy viselkedését figyelve arra jutott, hogy az emberek sokat tanulhatnának a macskáktól. A cicák nem stresszelnek feleslegesen, nem akarnak mindenkinek megfelelni, és pontosan tudják, mikor kell pihenni, játszani vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyni a világ zaját. A könnyed humorral megírt, mégis velős kötet más szemszögből mutatja be a világot, és rávesz egy kis reflektálásra, már ami a prioritásainkat és életfilozófiánkat illeti. Hiszen mindannyiunknak bőven van mit tanulni a macskáktól.
Ezeket a köteteket elnézve csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a cicák a világ minden táján pont ugyanolyanok – mekkora szerencse! Hiszen így mindannyiunkat egyformán tudnak emlékeztetni arra, hogy lassítsunk egy kicsit, figyeljünk egymásra, és vegyük észre az élet apró örömeit. És persze ragadjunk meg minden lehetőséget egy délutáni szundira. Ha pedig mindezt egy doromboló bölcs társaságában tesszük, annál jobb.
Kapcsolódó cikkek:
