Kevés nehezebb feladat létezik egy sikeres első regény után, mint olyan folytatást írni, amely nem pusztán megismétli az első rész erényeit, hanem új irányba is meri vinni a történetet. Az Arc/vonal ezt az akadályt magabiztosan vette: miközben megőrzi a sorozat legnagyobb erősségét, a történelmi hitelességet, a hangsúly ezúttal a történelmi nyomozás helyett inkább a krimi felé tolódik.
A Vér/vonal már bebizonyította, hogy a magyar történelem izgalmas alapanyag lehet egy modern, fordulatos bűnügyi történethez. A regényben megismert Herczeg Roland hadtörténész karaktere és a jelenben zajló nyomozás már akkor is szorosan összefonódott az Árpád-kor eseményeivel, megalapozva azt a sajátos hangulatot, amely a sorozat védjegyévé vált. A szerzővel, Gyarmati Paor Zoltánnal korábban készült interjúnkban arról is mesélt, miért éppen ezt a korszakot választotta, és hogyan válik a történelmi kutatás regényei egyik legfontosabb építőelemévé.
Az Arc/vonal története egy sokkoló eseménnyel indul, amikor egy középkori sír feltárásáról tartott sajtótájékoztató tragédiába fullad.
Kiderül, hogy a kutatócsoport tagjai életüket vesztették, egy történész, Herczeg Roland kivételével. A túlélőnek nemcsak a történtek okát kell felderítenie, hanem azt is, hogy milyen kapcsolat fűzi a jelen eseményeit egy közel ezer évvel ezelőtti sírhoz és történethez. A nyomozás során egyre több szereplő kerül a képbe, és hamar kiderül, hogy a múlt titkai egyeseknek ma is komoly érdeksérelmeket okozhatnak.
A nyomozás természetesen most is szorosan összefonódik a magyar történelemmel. A regény egyik legérdekesebb vonulata Aba Sámuel alakja, akinek története sok olvasó számára tartogathat újdonságokat. A szerző ezúttal sem tankönyvszerű ismeretterjesztést kínál – a történelmi háttér szervesen beépül a cselekménybe, így az olvasó észrevétlenül mélyül el az Árpád-kor kevésbé ismert fejezeteiben.
A regény nem egyszerűen történelmi tényeket sorol, hanem olyan kérdéseket vet fel, amelyek olvasás közben is gondolkodásra késztetnek.
Mi marad fenn a történelemből, és mi vész el örökre? Hogyan alakítják a jelenünket azok az események, amelyekről csupán töredékes források maradtak fenn? Maguk a történelmi tények vagy azok értelmezése bír nagyobb jelentőséggel?
Hiszen a történelmet végső soron nemcsak azok alakítják, akik átélték, hanem azok is, akik lejegyzik, továbbadják és értelmezik azt. Egy-egy új lelet vagy forrás akár évszázadok óta elfogadott narratívákat is képes átírni, és nincs ez másképp itt sem: a fikció és a történelmi kutatás izgalmas egyensúlyt alkotnak a történet során.
A visszatérő szereplők mellett új karakterek is színesítik a regényt, köztük egy motoros banda, amely meglepő, mégis jól működő színfoltja a regénynek. Miközben a pörgő cselekmény mindössze néhány nap eseményeit öleli fel, az egymást gyorsan követő fordulatok, a politikai és személyes játszmák, valamint a folyamatos feszültség végig fenntartják az érdeklődést. Bár a sok szereplő és összefonódó szál időnként fokozott figyelmet igényel, ez olyan történet, amely bőven meghálálja az olvasó koncentrációját.
A könyv azok számára is élvezetes lehet, akik ritkán vesznek kézbe történelmi regényt: a gyors tempó és a nyomozás dinamikája végig viszi magával az olvasót, miközben szinte észrevétlenül ismerheti meg a magyar történelem egy kevésbé ismert korszakát. Akik pedig szerették az első részt, valószínűleg ezt a kötetet sem fogják tudni könnyen letenni.
Kapcsolódó cikkek:
