A világhíres brit író, akinek nevéhez a James Bond regénysorozat kötődik, Ian Lancaster Fleming néven született 1908-ban. Dolgozott újságíróként, szolgált tengerésztisztként, valamint volt titkos hírszerző is. Fleming a családja körében fekete báránynak számított.
Első versei húsz évesen jelentek meg. Költészetére nagy hatással volt a József Attila-örökség, valamint Kassák Lajos avantgárd versnyelve.
A legendásan legrejtőzködő regényíró New Yorkban látta meg a napvilágot. Két évig szolgált az Egyesült Államok haditengerészeténél, majd a Cornell Egyetemen szerzett diplomát angol irodalomból. Roppant összetett, posztmodern műveiről ismert, amelyekben számos témát felvonultat a populáris zenétől kezdve a történelmi eseményeken át egészen a matematikáig.
Írói stílusára jellemző a vizualitásban erős, ugyanakkor leleményes szövegalkotás, valamint az ironikus és humoros hangnem. Számtalanszor hivatkozott arra, hogy az ihletet a gyermekek fantáziájából, nyelvi bakugrásaiból merítette; a „Mikkamakka” név például akkor született meg az író számára, amikor lánya nem tudta kimondani, hogy: „Miska macska”.
1960-ban megjelent a Ne bántsátok a feketerigót! című regénye, melyért 1961-ben megkapta a Pulitzer-díjat.
Igaz, életében írt még egy regényt Menj, állíts őrt címmel, Lee azon szerzők táborát erősítette, kiknek első könyves publikációja egyszersmind örökös tagságot jelentett az irodalom dicső panteonjába.
Nagyszüleinek Szegeden volt papír- és könyvesboltja, amit Móra Ferenc is gyakran látogatott, így gyerekkorában többször is találkozott az Aranykoporsó és a Kincskereső kisködmön szerzőjével. Janikovszky Éva később a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője lett.
Egész élete nélkülözéssel telt, labilis és zaklatott lelkiállapotát a sokszor reménytelen és viszonzatlan szerelmi vágyódásai csak súlyosbították. Első kötete 1922-ben jelent meg Szépség koldusa címmel, míg utolsó, Nagyon fáj című kötete 1936-ban látott napvilágot. Életműve páratlan módon fogja össze egzisztenciális tapasztalatait, kozmikus gondolkodásának mélységét.
Mint általában az írni vágyó fiatalok, ő is a versekkel kezdte meg irodalmi aktivitását. Egyetemi évei alatt, valamint utána is irodalmi segédmunkákból élt. Dolgozott dramaturgként, valamint főszerkesztője volt a Móra Könyvkiadónak is. Kormos István „csábítására” kezdett el a későbbiekben gyerekeknek írni.
Első verseit maga vitte el személyesen a Nyugat szerkesztőségébe, ahol megmutatta őket későbbi mesterének, Babitsnak. A költőóriás bizalmába fogadta, barátság alakult ki kettejük között. 1920-tól másfél évig alkalmi műfordításokból élt, többek között részt vett Baudelaire A Romlás virágai című kötetének lefordításában mestere és Tóth Árpád társaságában.
Az írónő eleinte karikaturista akart lenni, ugyanis azt tartotta, hogy a történetmesélés egyik legjobb módja az, amit vizuálisan is meg lehet jeleníteni.
Ismét válogattunk a New York Times bestseller listájáról. Egy rendkívül izgalmas krimit, egy fantasy-t, egy rendhagyó ismeretterjesztő könyvet, továbbá egy húsbavágó regényt ajánlunk. Jó hír, hogy mindegyik megvásárolható eredeti nyelven a Libriben!
© Libri Könyvkereskedelmi Kft. Minden jog fenntartva!
Ne maradjon le az irodalmi világ legfrissebb híreiről, iratkozzon fel a Libri Magazin hírlevelére, hogy első kézből értesüljön a hazai és nemzetközi kulturális izgalmakról!