Mi történik megbánt tetteinkkel? Azokkal a döntésekkel, amelyeket bárcsak másképp hoztunk volna meg, azokkal a mondatokkal, amelyeket kimondtunk vagy éppen nem mondtunk ki? Samantha Sotto Yambao Holdtükör című regénye erre a kérdésre épít fel egy különös, álomszerű világot, amely egyszerre idézi a japán mágikus realizmus meghitt hangulatát és a fantasy kalandosabb oldalát. Az eredmény egy olyan történet, amelyben a csodák és a veszélyek ugyanannak az éremnek a két oldalát jelentik.
A regény főszereplője Hana, egy különleges zálogház örököse. Ez azonban nem hétköznapi üzlet: ide az emberek nem ékszereket vagy családi ereklyéket hoznak, hanem a megbánásaikat. A zálogház egy, a miénktől elkülönülő világban létezik, amelyhez csak ritkán és különös módokon nyílik átjáró. Hana éppen átvenné az üzlet vezetését édesapjától, amikor a zálogházat feldúlva találja, apja eltűnik, a megőrzött megbánások közül néhány pedig nyomtalanul elveszik. Mindez különösen veszélyes helyzetet teremt, hiszen néhány napon belül megérkeznek azok a lények, akik ezeket szokták összegyűjteni, és nálunk nem ajánlott adósnak maradni.
Ezzel párhuzamosan feltűnik Keishin is, egy fiatal férfi, aki Tokióba érkezik, hogy múltjának elveszett darabjait kutassa. Saját családi történetének kérdései hajtják, ám hamarosan egy olyan világban találja magát, amely minden addigi elképzelését felülírja. Hana és Keishin közös utazásra indulnak, hogy megtalálják az eltűnt apát, miközben versenyt futnak az idővel, és egyre mélyebbre merülnek ebben a különös univerzumban.
A Holdtükör legnagyobb vonzereje maga a világ, amit felépít. Samantha Sotto Yambao olyan helyszíneket alkotott, amelyek ismerősnek tűnnek, majd felruházta őket teljesen idegen tulajdonságokkal. Ajtók nyílnak váratlan helyekre, a valóság szabályai elhajlanak, a hétköznapi tárgyak mögött rejtett jelentések húzódnak.
A regény olvasása közben gyakran olyan érzésünk támad, mintha egy hosszú, különös álomban járnánk. Legyen szó egy éjszakai piacról, amelyet csak a felhőkön lebegve lehet elérni, múzeumokról, amelyek egy-egy történelmi pillanatot őriznek változatlan formában, vagy egy mágikus tetoválásról, amely előre kijelöli viselője életútját, Yambao világában szinte nincs olyan ötlet, amelyet ne tudna meglepő és természetes módon beépíteni a történetbe.
Eközben a történet a klasszikus küldetésregények kereteit követi, valójában az emberi döntésekről szól. Arról, hogy mennyire formálnak bennünket a választásaink, és mit jelent egyáltalán szabad akaratból cselekedni. Hana olyan világban nőtt fel, ahol az életutak nagy része előre kijelöltnek tűnik, míg Keishin számára a döntés szabadsága természetes. Kettejük találkozása ezért a regény egyik legfontosabb gondolati tengelyévé válik.
A család témája szintén hangsúlyos szerepet kap a regényben. A történet újra és újra azt vizsgálja, hogy milyen áldozatokat vagyunk hajlandók meghozni azokért, akiket szeretünk.
A szülő-gyerekek közötti kapcsolatok, a múlt öröksége és a kimondatlan veszteségek mind meghatározó jelentőségűek a történetben. A regény végére világossá válik, hogy az eltűnt apa keresése valójában sokkal többről szól, mint egy rejtély megoldásáról.
Yambao prózája különösen szép. Nem a látványos fordulatokra vagy a folyamatos akcióra épít, inkább hangulatokat teremt. A történet megnyugtató és melankolikus, miközben a háttérben végig ott lappang a veszély. A világ varázslatos, de sosem válik teljesen biztonságossá, főleg Keishin számára, aki idegenként jár benne.
A Holdtükör azoknak lehet igazán különleges olvasmány, akik szeretik az olyan történeteket, ahol a fantasy nem pusztán kaland, hanem eszköze a nagy horderejű kérdések kitárgyalásának – megbánásról, döntésekről, családról és arról, hogy vajon mennyire formáljuk mi az életünket, és mennyire formál bennünket az életünk.
A borítón látható fotó a samanthasotto.com weboldalról származik.
