Ismerős az az érzés, amikor valaki első pillantásra annyira tökéletesnek tűnik, hogy már az első mosolyánál tudod: ebből még baj lesz? Lisa Jewell Ebből egy szó sem igaz című pszichothrillere pontosan ebből az ösztönös bizonytalanságból épít erődöt. Két nő, akik ugyanazon a napon születtek, mégis teljesen külön világban élnek – és amikor ez a két világ összecsúszik, olvasóként mi is velük zuhanunk. Jewell neve ma már önmagában garancia arra, hogy nem úszod meg ép idegekkel az utolsó oldalig. Ha szereted azokat a történeteket, ahol a hétköznapi történetek mögött valami sokkal sötétebb lüktet, készülj: ez a könyv nem ereszt egykönnyen.
Alix Summer podcasteket készít, és épp a negyvenötödik születésnapját ünnepli, amikor megismeri Josie Fairt, aki ugyanazon a napon született, mégis, mintha egy másik világból érkezett volna. Talán mindannyiunknak ismerős az az érzés, amikor valaki túl gyorsan akar közel kerülni hozzánk. És akkor még nem beszéltünk arról a fajta túlzott kedvességről, amitől ösztönösen megborzongunk: a túl simulékony mosoly, a túl sok kérdés, a túl fókuszált figyelem. Josie pont ezt az érzést hozza be a térbe, és mire Alix észbe kap, már ott ül vele szemben a mikrofon előtt egy olyan történet ígéretével, amely látványos sikerrel kecsegtet, később azonban émelyítő gyomorgörcsöt okoz.
A podcast ötlete eleinte bizsergetően jónak tűnik: egy nő, aki új életet akar kezdeni, tele traumákkal, titkokkal, soha ki nem mondott mondatokkal. Csakhogy Jewell nagyon tudja, hogyan kell eljátszani a „pazar sztoriból lesz majd a legrosszabb rémálom”-dramaturgiát.
A beszélgetések során fokozatosan minden összekuszálódik: egy rosszkor elharapott szó, egy túl gyors témaváltás, egy állítás, ami valahogy nem passzol a korábbi képbe.
A történet úgy váltogatja nézőpontjait, mint egy jól megvágott true crime-sorozat. Interjúrészletek, visszaemlékezések, félbeszakadó felvételek és azok a sunyi kis mondatok, amelyekről elsőre nem gondolnád, mennyire fontosak. Lisa Jewell mesterien építi fel a karaktereket, nem a hős és az áldozat klasszikus szerepeit osztja ki, inkább hagyja, hogy minden szereplő apránként csússzon ki a kezünk közül.
Ez nem meglepő: a szerző több mint huszonöt éve halmozza a bestsellereket, korábban könnyedebb műfajokkal is kísérletezett, míg végül otthonra talált a pszichothrillerek világában. Észak-Londonban nőtt fel, és talán a város rejtett rétegeiből hozza azt a fajta finom sötétséget, amely minden könyvében ott vibrál.
Ahogy Alix egyre mélyebbre ás Josie kifürkészhetetlennek tűnő múltjában, úgy leszünk mi is egyre bizonytalanabbak abban, hogy amit hallunk, mennyiben igaz – vagy hogy mit jelent egyáltalán az igazság egy ilyen keszekusza történetben. Jewell kimérten csepegteti az információkat, mígnem egyszer csak azon kapod magad, hogy már percek óta szorítod a könyvet, mert pontosan érzed: itt valami nagyon durván nem stimmel.
Ha szereted a pszichothrillereket, ahol a hétköznapok repedései mögül kibuggyan a sötétség, akkor ezt a könyvet falni fogod. Az Ebből egy szó sem igaz nemcsak arról szól, ki kinek hazudik, hanem arról is, mennyire könnyű hagyni, hogy valaki lassan besétáljon az életünkbe, és észrevétlenül átvegye az irányítást.
Talán épp ezért marad velünk sokáig: mert feltesz egy nagyon kellemetlen kérdést. Biztos, hogy tudod, ki ül veled szemben?
Kapcsolódó cikkek:
