Mit tennél, ha valaki azt mondaná neked: huszonnégy órád van hátra, hacsak nem találsz meg egy mágikus tárgyat, amelynek a létezésében sem hiszel? Stephanie Garber legújabb regényének főszereplője pontosan ezzel a kérdéssel találja szembe magát Hollywood közepén. Holland St. James egy egyetemi órán hall először a helyi legendákról és a város mítoszairól – olyan történetekről, amelyeket a legtöbben csupán kitalációnak tartanak. Holland azonban mindig is hitt abban, hogy a világban több van annál, mint amit első pillantásra látunk. Amikor felkeresi a titokzatos Órás Embert, aki állítólag mindenki halálának időpontját képes megjósolni, a válasz nem megnyugvást hoz: a lány másnap éjfélig meghal, hacsak meg nem talál egy ősi tárgyat, az Alkímia Szívét.
Stephanie Garber neve sok olvasó számára már ismerősen cseng. A Caraval-trilógia és a Volt egyszer egy összetört szív-sorozat világaival a szerző az utóbbi évek egyik legnépszerűbb fantasyírójává vált, aki mesés, álomszerű történeteivel hódította meg az olvasókat. A Titkok alkímiája azonban új irányt jelöl: ez Garber első kifejezetten felnőtteknek szóló fantasyregénye. A történet ugyan megőrzi a szerző kedvelt motívumait – a rejtélyes nyomokat, a kincsvadászatra emlékeztető küldetést és a varázslat határán egyensúlyozó világot –, de ezúttal mindezeket a jelenkori Los Angeles díszletei közé helyezi.
A történet alapötlete már az első oldalakon beránt: egy lány versenyt fut az idővel, ahogy egyre mélyebbre merül a városi legendák és titkos történetek világába. Holland nyomról nyomra halad, miközben egy rejtélyes idegen bukkan fel mellette, akit állítása szerint a lány nővére küldött, hogy megvédje őt.
A közös nyomozás során egyre több mítosz és legenda válik gyanúsan valóságossá, ám ezzel párhuzamosan Holland rájön, hogy ebben a világban szinte mindenki hazudik, és a legveszélyesebb ember talán éppen az, akiben a leginkább szeretne bízni – ha ember egyáltalán.
Garber könyveiben gyakran központi szerepet kap valamiféle játék vagy küldetés, amelynek során a szereplők nyomokat követnek és rejtélyeket oldanak meg. Ezalól a Titkok alkímiája sem kivétel – a történet egy kincsvadászathoz hasonló kereséssé válik, amelynek minden lépése újabb kérdéseket vet fel. A világépítés ezúttal jóval visszafogottabb, mint a szerző korábbi, teljesen fiktív univerzumaiban, hiszen a történet Los Angelesben játszódik, a varázslat és a hétköznapok határai sokkal halványabbak. A mágikus elemek fokozatosan szivárognak be a valóságba, ami könnyen befogadhatóvá teszi a történetet.
A Titkok alkímiája egyben azt is megmutatja, hogyan változik egy szerző hangja, amikor új közönséghez fordul. Garber korábbi könyveit sokan éppen a mesés, álomszerű hangulat miatt szerették: a történetek gyakran olyanok voltak, mintha egy különös, mágikus álomba lépnénk be.
Az új regény realisztikusabb környezete és felnőttesebb hangvétele azonban kevésbé támaszkodik erre a fajta varázsra, a történet inkább a rejtélyre és a titkok fokozatos feltárására épít, mintsem a tiszta eszképizmusra.
A Titkok alkímiája érdekes kísérlet Garber pályáján. Megőrzi az írónő jellegzetes témáit – a titkokat és a rejtett világokat –, miközben új irányba mozdul el: a felnőtt fantasy felé. A városi legendákra épülő történet, a Los Angeles-i díszletek és az idővel vívott harc mind olyan elemek, amelyek egy izgalmas sorozat kezdetét ígérik. Garber könyve így talán kevésbé álomszerű, mint korábbi művei, de továbbra is azt a kérdést teszi fel, amely mindig is a történetei középpontjában állt: mi történik, ha a legendák egyszer csak valósággá válnak?
Kapcsolódó cikkek:
