Rényi Ádám újságíró, kommunikációs és médiaszakember, kiadó-társtulajdonos, és roppant szellemes novellák írója. Harmadik, Erika néni és további felnőttmesék című novelláskötetében egy újabb doboz bonbont ad át az olvasónak. Persze a bonbonhoz nem jár semmiféle leírás, vagy utalás a beltartalomra, így csak akkor jössz rá, hogy milyet fogtál ki, amikor beleharapsz.

Rényi egy született mesemondó, mindvégig laza eleganciájával vezet minket, mesterien játszik az olvasó elvárásaival és görbe tükröt tart az elvárásai elé. A szerző vallja, hogy fáradt embereknek ír, és ez a hozzáállás teljes mértékben lekövethető a stílusában. Néhol könnyed, néhol nehéz témákat dolgoz fel, de az írásmód összefogja az egyébként eklektikus válogatást – lényegre törő és frappáns. Örkény egyperceseit idéző novellái tökéletesen passzolnak a rohanó hétköznapokba, egy-egy történet elolvasható az egyik villamosmegállótól a másikig, vagy épp belefér abba a tíz percbe, amíg rá nem dől a fejünk a könyvre az ágyban elalvás előtt.

A varázsa abban rejlik, hogy mennyi mindent bele tud szorítani mindössze néhány oldalba. A gyásztól a politikáig, a gyilkosságtól a szülői értekezletig, minden novella ablak, amin az olvasó épp, hogy csak behajol egy pillanatra. A betekintés rövid, de a legkevésbé sem felszínes. A karakterek legfontosabb emlékei, legszemélyesebb meghasonlásai tárulnak a szemünk elé pattogós, letisztult prózában.

A történetek sokszínűek, ami csak ráerősít az olvasói elvárások felforgatására – hiszen sose tudja az ember, miféle sztoriba csöppen éppen. Tanárnénit gyilkolni megyünk, vagy könyvet dedikáltatni? Esetleg terápiára kísérünk egy házaspárt, miután egymás hamis online profiljával csalták meg a másikat?

“ – Ha jól értelmezem, akkor önök a saját avatarjuk viselkedését érthetőnek és elfogadhatónak, míg a másik avatarjának a cselekedeteit etikátlannak és csalárdnak tartják – foglalta össze a pszichológus. – És úgy látom, hogy az önök esetében nem is beszélhetünk párterápiáról, ez sokkal inkább nevezhető csoportterápiának.”

A szituációk néha abszurdak, de a szereplők azonnal ismerősek. Láttuk már őket, magunkat látjuk bennük, még akkor is, vagy talán különösen akkor, amikor homlokon vág a csavar, amikor a felszínre kerül a groteszk. Megtaláljuk bennük a szomszédunkat, a főnökünket, a szüleinket és barátainkat. Mindenki esendő, mindenkinek vannak piszkos kis titkai, és mindenki emberből van – nos, talán a politikusokat kivéve.

G. K. Chesterton azt vallotta, hogy a tündérmesék nem arra tanítják a gyerekeket, hogy sárkányok léteznek, hanem arra, hogy a sárkányokat le lehet győzni. Rényi felnőttmeséiben ugyan nem találkozunk sárkányokkal, sem használati útmutatóval az élethez. De az oldalakból áradó játékos irónia elgondolkodtat, megnevettet, gazdagít, és talán nyújt egy kis extra védelmet a következő energiavámpírral szemben.

“Az élet édes. Mint egy máglyarakás!”

Alább pedig egy rövid interjút közlünk, amit magával az íróval, Rényi Ádámmal készítettünk a kötet kapcsán.

Melyik az a legjellemzőbb élethelyzet, amikor eszébe jutnak a novellatémák?

Nincs ilyen, minden novella más és más élethelyzetben jut eszembe. Van, amit egy beszélgetésfoszlány inspirál, van, amit valami, amit látok, van, hogy csak megyek az utcán és jön egy gondolat. Az a fontos, hogy az agyam be legyen állítva az inspirációk fogadására és az ötletek megjegyzésére, amíg le nem írom őket.

Karakterei hány százalékát mintázza valós alakokról?

Az egyszerű válaszom az, hogy nulla. Nincs olyan karakterem, amit egy az egyben valódi személyről mintáznék. Ugyanakkor nyilván az ember úgy tud karaktert ábrázolni, hogy olyan szavakat, gesztusokat, személyiségjegyeket használ fel, amikkel már találkozott valahol. Szóval ha nem is tudatosan, de találkozhattam már a hőseimmel.

Hány novellája pihen a fiókban?

Egy sem. Erika néni miatt kisepertem a padlást. De ötleteim vannak, az ötletes dokumentumomat időnként frissítem.

Hogyan rendszerezi otthon a könyvtárát?

Szerintem úgy, ahogy a legtöbben. Az ember lakásfelújítás után, amikor újra felpakolja a könyveket a polcra, kialakít egy rendet zsánerek szerint. Aztán az élet úgy hozza, hogy ezek teljesen összekeverednek, és a következő lakásfelújításig úgy is marad.

Mit olvas a nyáron? Mi szerepel a TBR listáján?

Skandináv krimiket olvasok szívesen nyáron, A Michael Hjorth-Hans Rosenfeldt szerzőpáros sorozatára vagyok rákattanva, beszereztem most a hiányzó darabokat.