Bartos Erika a magyar gyermekirodalom egyik meghatározó alkotója, de írói karrierje nem a megszokott utat követte. Az építészmérnök végzettségű szerző egy olyan különleges világot teremtett, amelyben a város szeretete és az építészet találkozik a mesével. A 2025-ös Libri Irodalmi Díj újabb elismerés munkásságában, amely immár két évtizede tartja lázban a legkisebb olvasókat.
Sokszínű mesehősök
Bartos Erika Bogyó és Babóca – Ki kicsoda? című kötete lett az év gyerekkönyve a Libri Irodalmi Díjak között. A Bogyó és Babóca-sorozat 2004-es indulása óta egy egész generáció kedvencévé vált, így nem csoda, hogy a tavalyi év legolvasottabb gyerekkönyve az lett, amelyből megtudhatjuk, hogy a szereplők közül ki kicsoda a valóságban.
Ez a könyv is nagyszerű példája Bartos Erika módszerének: hidat épít a fantázia és a valóság között, hogy az ismeretszerzés örömforrássá váljon a gyerekek számára. A Bogyó és Babóca-mesékben a hősök csapata rendkívül színes: Vendel, a szarvasbogár, Baltazár, a méhecske, Pihe, a lepkelány mind-mind olyan karakterek, akik a természet csodáival ismertetik meg a gyerekeket.
Anna, Peti és Gergő világa
A családi ihletésű Anna, Peti és Gergő-sorozat tizenegy kötete a kisgyermekes családok mindennapi életét dolgozza fel.
A 170 mesét tartalmazó sorozat olyan természetességgel mutatja be a testvérek világát, hogy a gyerekek könnyen azonosulnak a karakterekkel.
Bartos Erika karitatív munkásságát a Gyógypuszi-könyvek is tükrözik, amelyekben az óvodás korosztályban előforduló gyerekbetegségeket veszi sorra, mesékbe szőve azokat.
A Brúnó-univerzum
A Brúnó Budapesten-sorozat remekül példázza Bartos Erika kettősségét: az építész és a mesemondó egyszerre jelenik meg bennük. A hatkötetes sorozat egy óvodás kisfiú, Brúnó perspektíváján keresztül tárja fel a főváros szépségeit, aki szüleivel a Balaton partjáról költözik Budapestre. A könyvek amellett, hogy turistakalauzként funkcionálnak, jóval többek is annál: sugárzik belőlük az író Budapest-szeretete. Vallomás minden Brúnó-kötet, amelyben a Parlament aprólékosan megrajzolt kupolája éppúgy helyet kap, mint a Clark Ádám téren épülő fonódó villamos titkai.
Bartos Erika grafikáival egy olyan Budapest bontakozik ki, amely nem hideg épületek halmaza, él és vibrál. A Várkert Bazár, a Gellért-szobor, a Mátyás-templom – mindegyik rajz mögött évekig tartó anyaggyűjtés áll, amelyhez archív felvételeket, friss fotókat és személyes találkozókat egyaránt felhasznált az író. Stróbl Mátyás otthonában tett látogatása során házigazdája nagyapja, Strobl Alajos eredeti rajzait csodálhatta meg, míg Medgyaszay István unokájával való találkozása alkalmával a kivételes építész eredeti tervei mellett maketteket is láthatott.
Az építészet a láthatatlan főszereplő
Bartos Erika különlegessége, hogy építészmérnöki végzettsége átszövi minden művét. A mesehősök erdei házikói épp olyan precízen megformáltak, mint a Brúnó-sorozat budapesti épületei. A városszeretet nem csupán témája műveinek, hanem alkotói módszerének alapja is.
A Brúnó-sorozattal az volt a célja, hogy megmutassa Budapest szerethető arcát, ötleteket adjon a családoknak. Illusztrációiban Budapest nem félelmetes nagyváros, hanem felfedezésre váró kalandpark.
Bartos Erika meséit számos díjjal ismerték már el, a Janikovszky Éva-díjtól a most elnyert Libri Irodalmi Díjig. Alkotásai szórakoztatva nevelnek, olyan világképet közvetítenek, amelyben a szépség felismerése és az otthon szeretete természetes.
