A városban élve, a telefonunkba bámulva egyre távolabb kerülünk az igazi otthonunktól, a természettől. A gyerekeink életében a virtuális világ egyre nagyobb teret kap, pedig a valódi csoda a fák lombjai között és a vízfelszín alatt rejlik. Philip Bunting A világ legnevetségesebb állatai című könyve épp erről szól: hogyan térjünk vissza a természethez, egy jó nagy adag humorral a hátizsákunkban.
Városok, ahol a természet a luxus
Szó sincs arról, hogy régen minden jobb volt, de azt talán biztonsággal mondhatjuk, hogy a gyerekek vidámabbak voltak, amíg fára mászással és kavicsgyűjtéssel űzték el az unalmukat, nem pedig a képernyőkre meredtek. Az EU adatai szerint a lakosság 75%-a városi környezetben él, ahol a zöld terület már nem az élet szerves része, hanem kiváltság, különlegesség, amiben leginkább nyaranta lehet részünk.
A statisztikák szerint a gyerekek átlagosan napi 4 órát töltenek online tartalmak fogyasztásával, míg a szabadban naponta maximum 40 percig tartózkodnak.
Ez a trend nem pusztán a fizikai egészségre káros, gondoljunk bele, milyen hatással lehet a gyerekek mentális jóllétére, hogy a természet felfedezése helyett javarészt egy képernyőt néznek, ahol minden válasz egy kattintásra van.
Állatok, akik kicsit sem unalmasak
A világ legnevetségesebb állatai jó okkal lett a Libri Mini Hónap könyve májusban. A könyv lapjain napelemes csigák, láncfűrészhangú madarak és olyan lények bukkannak fel, akik akár 30 évet is túlélnek étel nélkül. A cím csalóka: a „legnevetségesebb” állatok valójában a legfantasztikusabb túlélőművészek.
A könyvben találkozhatsz:
- a Mindentkibírusz nevű medveállatkával, akik valószínűleg a világ új urai lesznek egyszer;
- a Sokacici tetszhallotta elnevezésű állattal, akit akár négy órán át is képes hullát játszani;
- vagy épp a Zebralábikusz büdipatával, akinek folyton irtózatos lábszaga van.
Az ismeretterjesztő könyvek nemcsak azt mutatják meg, hogyan működik a természet, hanem azt is, hogyan lehetünk mi magunk is felelős résztvevői ennek a csodás rendszernek – és hogy miként tanítsuk ezt meg a gyerekeknek is.
A könyveken keresztül megmutathatjuk nekik, hogyan éltek együtt régen az emberek és az állatok, és hogy milyen fontos a biológiai sokféleség vízen, földön, levegőben.
Nevetve tanulás
Bunting könyve mögött komoly üzenet húzódik: a természetben minden apró részletnek célja van, és az alkalmazkodás nem gyengeség, hanem zsenialitás. A kötetben szereplő fantasztikus lények arra tanítanak, hogy a másság és az egyediség érték, ami gyakran a túlélés, a boldogulás kulcsa is. Olyan állatfajokat ismerhetünk meg, akik furcsa külsejükkel igyekeznek alkalmazkodni környezetükhöz, hiszen így lesz a legnagyobb esélyük a túlélésre. Nincs ez másként az emberrel sem: „A magunk nemében mind csodálatosak vagyunk (és persze kicsit nevetségesek is).”
Philip Bunting könyve több egy gyerekeknek szóló állatos kalandozásnál. Arra is felhívja a figyelmünket, hogy a digitális világ elszakíthat minket a valóságtól. De ha együtt nevetünk a gyerekekkel a Földalattás vízalattuszon vagy az Apropóka tiritarkán, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk a természethez.
A könyv bizonyíték arra, hogy az ismeretterjesztő könyvek milyen izgalmasak, viccesek, amelyekből szórakozás közben komoly, életre szóló tanulságokat is levonhatunk. A természettel való kapcsolat építése kezdődhet a könyvek lapjain keresztül, például pont A világ legnevetségesebb állataival.
