Mindössze harmincéves, de már meghódította a nemzetközi sikerlistákat a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz háromrészes krimisorozattal. Főszereplőnek egy középiskolás diáklányt választott, aki sorra aratja a sikereket olyan bűnügyek felderítésével, amelyekbe beletört a rendőrség bicskája. Holly Jackson megfogadta Agatha Christie alteregója, a szintén krimiszerző Mrs. Oliver tanácsát, miszerint egy író olyasmiről írjon, amit jól ismer: a történetei egy brit kisvárosban játszódnak, szereplői pedig átlagos fiatalok, akiknek egy gyilkosság miatt fenekestül felfordul az életük.

A vidéki angol városka, Fairview, ahol Jackson hősnője, Pip lakik, nem sokban különbözik a Miss Marple regényekből ismerős St. Mary Meadtől. Az itteniek mind ismerik egymást, mindent tudnak a szomszédaikról, előszeretettel terjesztenek pletykákat, és ha egy család véletlenül rossz hírbe keveredik, szívfájdalom nélkül fordítanak hátat nekik. Az életük többé-kevésbé eseménytelenül telik, mígnem jön egy gyilkosság, és felkavarja az állóvizet. Hasonlóképpen maga Pippa is emlékeztet Miss Marple-ra, jóllehet ő nem öregkisasszony, hanem bájos diáklány, ám éles eszét ő is megtévesztően ártatlan külső mögé rejti, és ő is amatőr nyomozóként pipálja le a hivatásosokat.

Ugyanakkor az elmúlt évtizedek ha az emberi természetet nem is, a brit társadalmat alaposan megváltoztatták. Pippa városkájában már nem azt tekintik idegennek, aki ajánlólevél nélkül telepedett le valamelyik szép kis kertes házban, hanem például a lány nigériai születésű nevelőapját, akit a munkahelyén a diplomája ellenére folyton biztonsági őrnek néznek, elvégre egy fekete férfi mi más lehetne? Vagy az indiai Singh család tagjait, akiket teljesen kirekesztett a közösség, amióta öt évvel korábban az a hír terjedt el róluk, hogy a fiuk, Sal megölt egy diáklányt, majd öngyilkos lett. Noha a lány, Andie holtteste soha nem került elő, senki nem kételkedik Sal bűnösségében. Kivéve Pipet és a fiú öccsét, Ravit. Ők ketten összefognak, és kiderítik az igazságot, amely természetesen köszönő viszonyban sem áll a hivatalos változattal.

Röviden erről szól a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz nyitó darabja, amelynek három további részéből a második, a Jó kislányok, rossz viszonyok szintén olvasható már magyarul – és a sorozat hazai sikerét látva nyilván nem sokáig kell már várni sem a befejező, sem a Pip előéletét megörökítő előzménykötetre.

A young adult műfaj elemeit a krimivel vegyítő sorozat nemzetközi népszerűsége nem véletlen.

A szerző (aki angol irodalom szakos diplomát szerzett, tizenöt évesen állt elő az első regénye kéziratával, és a mai napig szívesen javítja ki a helyesírási hibákat az utcai feliratokon) jó tempót diktál, és ami számomra a sztorik fő vonzerejét jelentette, szereplői nyomozás közben a Z generáció által használt digitális, illetve közösségi média eszközökre támaszkodnak.

Pip sikerei is jórészt annak köszönhetőek, hogy a rendőröknél jóval otthonosabban mozog ebben a szép új elektronikus világban. Számomra, távolról sem Z generációs olvasó számára lenyűgöző, ahogyan visszapörgetett Google keresési előzmények, feltört Facebook fiókok, kikódolt Insta-profilok, összegyűjtött Snapchat videók segítségével jut hozzá másképpen meg nem szerezhető információkhoz. Az eredményeiről pedig óriási hallgatottságot produkáló podcast-adásokban számol be, egyik napról a másikra befolyásos influenszerré válva.

A sorozat berobbanása óta Holly Jackson a Goodreads egyik legtöbb olvasó által követett szerzőjévé vált,

buckinghamshire-i szülőhelyéről Londonba költözött, beszerzett egy kiskutyát, és szerencsére a krimiírással sem hagyott fel. Legújabb regénye, a Five Survive november végén jelenik meg.