A Libri Könyvkereskedelmi Kft. idén tavasszal is átadja a Libri irodalmi díjakat. A 2019-ben megjelent, magyar szerzők által magyar nyelven írt szép- és tényirodalmi alkotások közül 179 könyv került fel a díjak hosszúlistájára, most pedig kiderült, hogy a hosszúlistán szereplő művek közül melyik 10 könyv jutott be a döntőbe. A 10 döntős közül egy ötfős szakmai zsűri és a közönség is kiválasztja majd a kedvencét.

A Libri 2016-ban alapította meg irodalmi díjait, azzal a céllal, hogy minden évben felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom legjobb műveire. A díjakért – idén ötödik alkalommal – azok a könyvek szállnak versenybe, amelyek az előző évben jelentek meg első alkalommal, magyar szerzők magyar nyelven írt művei, és irodalmi értékük, valamint társadalmi hatásuk miatt hozzájárulnak Magyarország kulturális örökségének gyarapodásához.

A díjak kritériumainak idén 51 kiadó 179 könyve felelt meg,

ezek alkották az úgynevezett hosszúlistát. A hosszúlistát febuárban közéleti személyiségekkel és kulturális szakemberekkel osztotta meg a könyvkereskedő cég, és felkérte őket, hogy a válasszák ki a 179-ből azt a legfeljebb öt könyvet, amelyek bármelyikének szívesen ítélnék oda az elismeréseket. 180-an szavaztak a hosszúlistára, az ő voksaik alapján alakult ki a díjak 10 döntős művének rövidlistája.

A 10 döntős könyv

Grecsó Krisztián: Vera

Grecsó Krisztián legújabb regénye egy tizenegy éves kislány szemszögén keresztül mutat be olyan családi traumákat, amelyekkel Verának életkora miatt még alig-alig van esélye megküzdeni, mégis fel kell nőnie a feladathoz. Közben rátalál a szerelem is, ami olyan gyorsan és olyan nagy erővel szakad rá, hogy szinte megbénítja az érzés. A Kádár-kori Szeged plasztikus háttere, a történet életszerű karakterei és a főszereplő érzéseinek a legapróbb mozzanatokra is érzékeny leírása teszi a könyvet igazán különlegessé.


Babarczy Eszter: A mérgezett nő

A novelláskötet lazán összefűzött történeteiből egy nő életét kísérjük végig, a nagymamája néma terrorától kétségbe eső kislányból a szemünk láttára válik a halálával többször is szembenézni kényszerülő asszonnyá. A novellák mindegyike nehéz témákhoz nyúl, és azokat a kérdéseket feszegeti, amelyek alól a #metoo-mozgalom felbukkanása óta egyikünk sem függetlenítheti magát. A női test, az evés- és viselkedészavarok, a verbális és testi abúzus körül lebegő tabuk, valamint a nem és a hatalom viszonya kerül reflektorfénybe a kötetben.


Barnás Ferenc: Életünk végéig

A regény a családi viszonyok ezerszínű kaleidoszkópképét festi meg a szemünk láttára, miközben az elbeszélő lassan, mégis nagyszerű ütemben bontja ki előttünk tíz testvérével, szüleivel, volt feleségével, lányával és jelenlegi szerelmével folytatott viszonyát, vagy épp a viszony, a találkozási pontok hiánya miatt érzett tehetetlen fájdalmat. Ha valaki kételkedett benne, hogy a 21. században még lehet a családregény műfajában újat alkotni, annak mindenképp érdemes elolvasnia a művet.


Tóth Krisztina: Fehér farkas

Tóth Krisztina a magyar novellairodalom egyik állócsillaga, több év terméséből összegyűjtött, és most először kötetbe foglalt történeteiben hétköznapi emberek sorsfordulóiba nyerünk bepillantást, de ezek a sorsfordulók soha nem egy vallatólámpa éles fényében rajzolódnak ki előttünk, hanem a félhomályból sejlenek fel. Tragikus vagy épp katartikus események előtt vagy után látjuk a szereplőket, nehéz döntések meghozatalára készülnek, azok következményeivel néznek szembe, vagy épp az életüket bilincsbe verő tehetetlenségből keresnek kiutat.


Darvasi László: Magyar sellő

Darvasi László legújabb regénye téren és időn kívül játszódik, csupán sejtésünk lehet róla, hogy valamikor a 18. és 19. század fordulóján járunk, valahol Németországban, ahova a vidék fölött uralkodó gróf parancsára egy magyar sellőt szállítanak látványosság gyanánt, a különös lény azonban megszökik fogságából. A könyvben a költői, valamint a nagyon is prózai nyelv nagyszerű összejátékát figyelhetjük meg, miközben szereplői mind különbözőképpen próbálnak együtt élni vagy szembeszegülni az életük minden területére befurakodó elnyomással.


Závada Pál: Hajó a ködben

A Weiss Manfréd-örökösök sorsa elevenedik meg Závada Pál, a Jadviga párnája szerzőjének új regényében. A család, amely 20. század első felének egyik legnagyobb vállalatbirodalma fölött rendelkezett, kénytelen szembenézni a Harmadik Birodalom előretörésével, a fenyegetéssel, ami szinte észrevehetetlenül, mégis a szemük a láttára válik távoli viharfelhőből az egész világukat ostromló égszakadássá. Závada Pál második alkalommal került a Libri irodalmi díjak döntőjébe, 2017-ben Egy piaci nap című regénye került fel a rövidlistára.


Láng Zsolt: Bolyai

A könyv Bolyai Jánosnak, a tizenkilencedik században élt magyar tudósnak, a nemeuklidészi matematika megalkotójának töredékekből összeálló életregénye, amelyben a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb hatású alakjának élete, és az életrajzán egy svájci kolostorban dolgozó szerző sorsa fonódik egymásba. Láng Zsolt regénye nemcsak a tizenkilencedik század egyik legnagyobb elméjének állít méltó emléket, hanem a tudományos gondolkodás mögött húzódó alázat, megfeszített munka és odaadás ünnepe is egyben.


Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt

Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító és költő, aki mindhárom területen maradandó értékekkel gazdagította a magyar kultúrát. Legújabb verseskönyvében témák és formák sokaságát hozza játékba: a szerelem, az öregedés, a gyógyulás és az emberlét megannyi apró mozzanata hol szabadversekben, hol szonettekben, hol prózaszemelvényekben ölt testet. Nádasdy Ádám saját bevallása szerint úgynevezett alanyi költő, vagyis a szövegek szoros kapcsolatban állnak személyes élményeivel, és rendre azt súgják nekünk, hogy még a legkülönösebb érzéseinkkel és gondolatainkkal sem vagyunk egyedül a világban.


Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint

A kötet címe némiképp csalóka, Puskin, az orosz irodalom talán legnagyobb hatású alakja csak érintőlegesen jelenik meg a regényben. A könyv egy lehetetlennek tűnő, mégis olthatatlan szerelem története, a háttérben pedig a 20. század második felének Magyarországa, és hazánk jelenének húsbavágó kérdései sorakoznak fel. Péterfy Gergely az Aegon-díjjal is kitüntetett Kitömött barbár után ismét egy igazi nagyregényt alkotott, amelyet a szerző stílusára jellemző gördülékenység és nyelvi találékonyság miatt szinte lehetetlen letenni.


Bodor Ádám: Sehol

Bodor Ádám novelláskötetének címe még a könyv kinyitása előtt kér minket: ne próbáljuk hozzárendelni a benne foglalt történetek helyszíneit konkrét földrajzi koordinátákhoz, bőven elég annyit tudnunk, hogy a szerző természetes közegének számító Erdély és a Keleti-Kárpátok sokszor zord, mégis élettől vibráló vidékein járunk. A virtuóz tájleírásokból és párbeszédekből soha meg nem élt, vagy már elfelejtett szerelmek, feszültségektől és az egymásra utaltság igájától terhes emberi kapcsolatok rajzolódnak ki előttünk a kötet lapjain.


A 10 döntős könyv közül a Libri által felkért ötfős szakmai zsűri fogja kiválasztani azt a művet, amely május közepén megkapja a Libri irodalmi díjat. A zsűri tagjai:

Bálint András
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
Beck Zoltán
dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója
Fullajtár Andrea
Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház társulatának tagja
Károlyi Csaba
Artisjus díjas irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, egyetemi oktató
Szilágyi Zsófia
Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke.

Az olvasók is leadhatják szavazatukat a kedvencükre, annak a könyvnek a szerzője, amelyik a közönség voksai alapján a legnépszerűbbnek bizonyul, a Libri irodalmi közönségdíjat veheti majd át. Szavazni a Libri weboldalán lehet május 8-ig.