Októberben a Libri és a MOL – Új Európa Alapítvány a közép-európai irodalomra irányítja a reflektorfényt 5 budapesti és 5 vidéki könyvesboltban. Az ismert klasszikusok mellett most néhány kevésbé ismert, de annál izgalmasabb könyvet is felfedezhetünk – ezek közül ajánlunk most négyet.
Petra Hulová: Apatolvaj
Megrendítő és provokatív regény a válásról és annak következményeiről egy tízéves fiú szemszögén keresztül
Petra Hůlová Apatolvaj című műve nem csupán a családi kötelék felbomlásáról szól, azt is éleslátással mutatja be, hogyan szorulnak háttérbe a gyerek érzései, amikor a szülők – jó vagy rossz döntéseket meghozva – helyettük vagy éppen nélkülük határoznak az életükről.
A főszereplő, Miki, nem kér két otthont, két családot, és nem akar megérteni vagy elfogadni olyan döntéseket, amelyeket mások hoznak meg helyette.
A gyermeki narráció nyers őszinteséggel mondja ki mindazt, amit a felnőttek inkább kimondatlanul hagynának. A történet szívig hatol, a humor pedig csak ritkán és rövid időre enyhíti a konstans félelmet, amely ott húzódik a sorok mögött.
Sokaknak ismerős lehet az a hétköznapi, ám annál frusztrálóbb helyzet, amikor egy egyenetlen, nehéz pályán kell boldogulni elvált szülők gyerekeként. Amikor a gyerek harmadszor hagyja otthon a matekkönyvét, vagy dolgozat előtt apának át kell mennie körzőért anyához, apa tehát dühös, és mégis visszafogja magát, mert tudja, ez az mulasztás bizony az ő hibájából fakadt. Néha pedig a gyerek szándékosan feledkezik meg dolgokról, olykor ez is előfordul…
Hůlová 2002-ben debütált Nagyanyám emlékezete című regényével, amely az évtized egyik legsikeresebb cseh könyve lett, és garantáljuk, hogy az Apatolvaj sem okoz majd csalódást.
Anton Hykisch: Régi idők örömei
Anton Hykisch 1932-ben született Selmecbányán, író, publicista, diplomata, a szlovák irodalom kiemelkedő alakja. A kommunizmus idején bebörtönözték, később Dubček híveként évekre eltiltották az írástól. 1989 után politikai pályára lépett, Szlovákia első kanadai nagykövete lett. Regényei – köztük a magyarul is megjelent Régi idők örömei – a közép-európai sorsközösséget mutatják be.
A Régi idők örömeicímű regényben az itteni értelmiség sorsát festi fel 1967-től a rendszerváltásig.
A szerző személyes és történelmi tapasztalatokon keresztül érzékelteti, mennyire hasonló a szlovák és magyar sors. A regény célja, hogy előítéletek nélkül indítson párbeszédet a két nemzetiség között.
Hykisch szerint a megmaradás élménye és a közös múlt tanulságai segíthetnek a jövő kihívásaival szemben, valamint azt is hangsúlyozza, hogy a valódi bölcsesség nem abban rejlik, hogy a boldogságot az erkölcsi határok lebontásával próbáljuk meg elérni.
A selmeci szerző szerint az egykori gazdag bányaváros nem pusztán egy hely, hanem egy nyelvi és kulturális közösség tünékeny lenyomata, ahol a szlovákot, a németet és a magyart egykor mindenki beszélt.
Lebilincselő misztikus thriller Jozef Karikától – csak erős idegzetűeknek
Mi történik akkor, amikor a múlt nem ereszt, és a legmélyebb félelmeink testet öltenek?
A Félelem főhőse, egy kiégett harmincas férfi, aki hosszú évek után visszatér gyermekkora sötét, traumákkal terhelt színhelyére, egy városszéli lakótelephez. Oda, ahol a leghidegebb teleken gyerekek tűntek el egykor nyomtalanul. Múltjának fenyegető árnyai ismét valóságos lidércnyomásokká válnak. Az egykori szerelme és barátai kíséretében nemcsak a túlvilági, gonosz erővel kell, hogy szembenézzen, hanem saját belső démonjaival.
A regény címe kifejező: hiszen a félelem a történet valódi főszereplője. A sötétség, amitől rettegünk, gyakran bennünk él, és mi magunk kölcsönzünk neki formát. Karika mesterien használja a szimbólumokat, hogy bemutassa: amit gyerekként átéltünk, az bizony örökre velünk marad.
A szerző írásmódja tudatosan változékony: néha csapongó és nyugtalan, máskor azonban letisztult és pengeéles, Karika ekként tükrözi vissza a főszereplő aktuális lelkiállapotát.
„Nem pusztán egy fordulatos sztorit szerettem volna írni – jó adag félelmet akartam nyújtani az olvasóknak. Akkor voltam elégedett, amikor már magam is csak felkapcsolt lámpánál tudtam aludni” – vallotta be a szerző.
Ha a bőröd alá kúszó borzongásra vágysz, és nem félsz szembenézni a legsötétebb önmagaddal, ez a könyv neked szól.
Stanisław Lem: Kiberiád
Stanisław Lem Kiberiádája a sci-fi irodalom egyik legkiemelkedőbb és legsajátosabb alkotása; egyszerre szolgálhat egyfajta idegenvezetőként a tudományos-fantasztikum műfajában, ugyanakkor mélyebb filozófiai és társadalomelméleti rétegeket is feltár az olvasó előtt.
A történetek világában a robotok megtapasztalhatják az esendőséget. Olykor szerelmesek, olykor a hiúság csapdájába esnek, máskor a hatalom megkaparintására vágynak, és gyakran éppen az általuk létrehozott rendszerek válnak pusztítóvá.
Lem műve nem csupán szórakoztató olvasmány: alapvető kérdéseket fogalmaz meg a tudás határairól, a technológiai fejlődés felelősségéről és a hatalom természetéről. Könnyed, játékos stílusa mögött komoly gondolatok húzódnak meg, így a Kiberiáda ideális kiindulópont lehet mindazok számára, akik először merülnek el a tudományos-fantasztikus irodalom világában.
Stanisław Lem a sci-fi ikonikus szerzője, irodalmi teoretikusa, aki műveiben az emberi értelem határait és az idegen, nem emberi tudatokkal történő kommunikáció lehetetlenségét kutatja – például a Solaris titokzatos óceánján keresztül.
Írásait az intelligens humor, a nyelvi játékok és a metafikció ötvözete teszi egyedivé, miközben tudományos spekulációin keresztül az ember helyét firtatja a technológiai és kozmikus rendben.
Kapcsolódó cikkek:
