Emlékszem, amikor az évkezdés legnagyobb kérdése az volt, hogy mennyit haladtam a nyári kötelező olvasmányokkal, és hogy illeszthetem be a lemaradás kezelését az újonnan felgyülemlő feladatok közé. A kötelezőket az ember tinédzserként legjobb esetben nem utálja, de mindenképpen plusz teherként tekint rájuk. Pedig nem véletlenül kerültek bele az irodalomi kánonba: magával ragadó megfogalmazásuk, valamint az élet legkülönösebb és legkomolyabb témáit boncolgató karaktereik új mélységet adhatnak az olvasásélménynek, ha felnőttként felütjük őket. Lássunk pár példát!
Stendhal – Vörös és fekete
Elképzelhető, hogy Stendhal ambiciózus, feltörekvő hősére, Julien Sorelre csupán egy irritáló, értetlen pasasként emlékszünk, aki túl sokat nyavalyog. Pedig a világirodalom egyik legösszetettebb karaktere, megalkotásával pedig Stendhal jócskán megelőzte korát.
A papi pályát elhagyó, a szerelemre az előrejutás eszközeként tekintő, mégis érzékeny fiatalember története most nemcsak díszdobozos kiadásban, de új fordításban jelenik meg – ezúttal ugyanis Tótfalusi Ágnes, Houellebecq és Guillaume Musso fordítója vette kezébe az európai irodalom egyik első realista regényét.
Szabó Magda: Az ajtó
Szabó Magda elsöprő erejű, szinte mitikus története az egész világot meghódította: több nyelvre lefordították, film is készült belőle, a New York Times pedig 2015-ben a legjobb könyvek közé választotta.
A történet önéletrajzi ihletésű: Szeredás Emerenc ellentmondást nem tűrő karakterében ugyanis az írónő házvezetőnője, Szőke Julianna kel életre, aki nemcsak éveken keresztül szolgált a Szabó-Szobotka háztartásban, de az író házaspárral egy sírban nyugszik a Farkasréti temetőben. Az önfeláldozásról, hitről, titkokról és összetöretésről szóló regény a női kapcsolatok bonyolult szövetén át vizsgálja, hogy milyen volt a 20. században magyar nőnek lenni, és mi történik akkor, ha ez a szövet helyrehozhatatlanul felfeslik.
Örkény István: Egypercesek
Az egyébként is gazdag magyar irodalomnak kevés emblematikusabb könyve létezik, mint Örkény egypercesei. A rövid, velős történetek egyedülálló módon ragadják meg az emberi lét sajátos groteszkségét – a keserűnek és az édesnek pont azzal az elegyével, amelyre a szürke hétköznapok túléléséhez szükségünk van.
A szünetben péksüteményt majszoló diákok és a metrón olvasó ingázók számára egyaránt tökéletes alternatíva a TikTok-videók pörgetése helyett – főleg a Helikon szemet gyönyörködtető kiadásában, amellyel a kiadó új Örkény-életműsorozatát indítja útjára.
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Vajon van-e felsőbbrendű ember? Elképzelhető, hogy egyesek a cél érdekében többet engedhetnek meg maguknak, mint mások? Egyáltalán van-e jogunk mások életébe belenyúlni, sorsuk felett dönteni?
Az ifjú Raszkolnyikov vívódása és elkerülhetetlen bukása terjedelme miatt talán ijesztőnek tűnhet, főleg, mivel ilyen súlyos kérdéseket jár körbe. Az egyre hosszabbodó őszi estéket azonban nem várt módon gazdagíthatja, ha újra (vagy elsőre) kézbe vesszük Dosztojevszkij mesterművét. Vári Erzsébet új fordítása ráadásul a Dosztojevszkij által oly előszeretettel használt nyelvi bravúrokat is közelebb hozza a mai olvasóhoz.
Tolsztoj: Anna Karenina
És ha már a vaskos orosz klasszikusoknak adott új esélyeknél tartunk, akkor a házas Anna Karenina és a nála fiatalabb tiszt, Vronszkij tragikus szerelmi története sem maradhat ki gyűjtésünkből. A majd’ ezer oldalon kibontakozó történet ennél persze jóval többről szól, hiszen szinte páratlan módon ragadja meg az emberi lélek mélységeit és a szociális helyzetek komplexitását. Nem csoda, hogy Thomas Mann a legnagyobb társadalmi regénynek tartotta.
S mint valaki, aki „már nagylányként” bálványozta, felnőttként újraolvasva pedig új, addig ismeretlen rétegeire csodálkozott rá, a legnagyobb szeretettel tudom (újra)olvasásra ajánlani.
Zora Neale Hurston: Istenen függött szemük
Bár itthon kevéssé ismert, Zora Neale Hurston az amerikai irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Úttörő módon, fekete nőként végzett antrolpológusként, majd a harlemi reneszánsz, az 1920/30-as évek meghatározó fekete művészeti mozgalmának kiemelkedő alakja lett. Évtizedeken át kutatta az amerikai dél és Karib-térség folklórját, ami némi egzotikummal fűszerezi mesterien megírt könyveit – ahogy a büszke és határozott Janie Crowford élettörténetét elbeszélő Istenen függött a szemük című munkáját is.
Az amerikai iskolákban kötelező olvasmány, igazi klasszikus, hazánkban azonban az angol szakos hallgatókon kívül kevesen hallottak róla. Ezt a hiányt igyekszik most orvosolni a Helikon Kiadó az írónő legismertebb és egyik legnagyobb hatással bíró regényének első magyar kiadásával.
Kapcsolódó cikkek:
