Angliában járunk, Viktória királynő idejében, amikor hiába ül egy asszony a folyamatosan terjeszkedő brit birodalom trónján, a nő másodrendű állampolgárnak számít. Akkor is, ha betartja a szabályokat, de ha felrúgja őket, végképp. Ebbe a Dickens regényeiből ismerős korba visz el minket Stacey Halls legújabb könyvével, Az Uránia-házzal, amelyben maga a nagy író is felbukkan.
A Familiárisokban egy hírhedt 17. századi boszorkányper szereplőinek sorsát követhetjük nyomon. Aztán száz évet ugorva, A lelencben a György-korabeli Londonban találjuk magunkat, ahol a főszereplő fiatal nő éppen árvaházba kényszerül adni házasságon kívül született csecsemőjét. A Mrs. Englandben megint tovagördül az idő kereke, és egy Viktória királynő korában élő nevelőnő derít fel mélyen eltemetett titkokat.
Stacey Halls filmszerűen látványos, sötét hangulatú, rendkívül erőteljes regényeinek valódi és fiktív hősei mind ahhoz segítenek hozzá minket, hogy női szemmel nézzünk rá a régmúlt eseményeire és nőalakjaira.
Igaz ez legújabb regényére, Az Uránia-házra is, amely megint csak a 19. század közepének Londonjába visz minket. Akkoriban az angol lányokat arra nevelték, hogy a legfőbb feladatuk férjhez menni és gyerekeket szülni, ami gyakran akkor is nehéz feladatnak bizonyult, ha egyébként ők maguk is erre vágytak. A korabeli Nagy-Britanniában ugyanis az életüket megrövidítő nehéz munka, illetve a különféle háborúk miatt több százezernyi házasulandó korú férfi hiányzott a rendszerből. Az 1851-es népszámlálás szerint a nők száma félmillióval haladta meg a férfiakét, férjezetlen nőkből pedig két és fél millió élt az országban.
A sokkoló adatok láttán heves vita bontakozott ki arról, ki gondoskodik majd az egyedülálló nőkről, akik ráadásul nem illeszkedtek abba a társadalmi mintába, amely a nő helyét feleségként, anyaként és a háztartás vezetőjeként jelölte ki.
Így született meg az elmélet a létszám feletti, „fölösleges nőkről”, és az ötlet, hogy exportálni kell őket a brit birodalom messzi tájaira, mondjuk Ausztráliába, ahol viszont megfelelő feleségjelöltekből mutatkozott hiány.
Tipikusan férfiak fejében fogant ötlet, hogy az útban lévő nőket úgy a legegyszerűbb eltüntetni szem elől, ha felrakják őket egy minél távolabbi kikötőbe tartó hajóra, mit sem törődve azzal, hogy ők maguk mit szólnak ehhez a tervhez. Sok beleszólásuk persze nem volt, még akkor sem, ha amúgy semmi törvénybe ütközőt nem követtek el. Ha pedig megszegték a társadalom írott vagy íratlan szabályait, akkor pláne nem számíthattak könyörületre.
Ezeknek a kellemetlenné vált nőknek a számát gyarapítják az Uránia-ház lakói is, csupa – korabeli szóhasználattal élve – „bukott nő”. Ki a börtönt járta meg, ki a bordélyházat, ki gyereket vár, és terhére van pénztelen családjának.
Senki nem ismerte jobban ezt a világot, és senki nem alkotott emlékezetesebb „bukott” nőalakokat, mint Dickens. A gőgös Lady Deadlockot az Örökösökből, akiről csak az őt megzsaroló ügyvéd tudja, hogy lemondott házasságon kívül született lányáról. (Ez utóbbi, Esther, amúgy egész gyerekkorában azt hallgatja a nevelőanyjától, hogy jobb lett volna, ha a világra sem jön, mert csak szégyent hoz mindenkire). A kis Emmyt a David Copperfieldből, aki úgy akar kilépni az élete szűkös kereteiből, hogy bevállal egy eleve katasztrofálisnak ígérkező szeretői viszonyt, majd belátva, hogy ez mégsem jó ötlet, ott találja magát egy Ausztráliába induló kivándorlóhajó fedélzetén. Emmy barátnőjét, a szintén szabályszegővé lett Marthát, aki ugyancsak Ausztráliában tervez új életet kezdeni. Ezek a nevek Az Uránia-házban is sorra felbukkannak, egyértelműen tisztelgésül Dickens előtt. Ahogyan felbukkan maga az író is, hiszen a címbeli házat, egy rászoruló nőket befogadó, átmeneti otthont az ő kezdeményezésére hozták létre, a regényben szintén megjelenő gazdag örökösnő, Angela Burdett Coutts pénzéből. Regényében Stacey Halls arra a kérdésre keresi a választ, orvosolhatja-e néhány jószándékú ember a társadalom igazságtalanságából eredő tragédiákat.
Segíthet-e egy támogató program azokon a fiatal nőkön, akik a környezetüktől folyamatosan azt az üzenetet kapják: bűnös vagy, útban vagy, tűnj el?
Nyitókép forrása: konyvesmagazin.hu
Kapcsolódó cikkek:
