Miben térnek el a nők és a férfiak olvasási szokásai? Léteznek nemhez kötött témák az irodalomban? Ezekről a kérdésekről is szó volt a TV2 Mokka október 8-ai adásában. A műsorvezetőkkel Kocsis Krisztina, a Libri szakértője beszélgetett.
A videó a képre kattintva érhető el.
A kutatások alapján a nők átlagosan gyakrabban olvasnak szépirodalmat, több időt töltenek szabadidős olvasással, és jobban preferálják a fikciós, különösen a narratív szövegeket. Az Eurostat kulturális statisztikái még azt is megmutatják, hogy a könyvet egyáltalán nem olvasó férfiak aránya jelentősen magasabb, mint a nőké.
Ez leginkább a korai szocializációra vezethető vissza. A gyerekek olvasási szokásait már korán eltérő elvárások formálják, a lányokat gyakrabban bátorítják történetek, kifejezetten érzelmes, akár párkapcsolati témájú könyvek olvasására, míg a fiúkat sok kultúrában inkább az információs, technikai vagy ismeretterjesztő szövegek felé terelik.
A különbség tehát részben társadalmi és kulturális eredetű.
De vajon beszélhetünk klasszikusan női témákról?
Vannak olyan tapasztalati és társadalmi területek, amelyek történetileg gyakrabban kapcsolódtak a nők életéhez. Ilyen lehet a terhesség és a szülés, a menstruáció, az anyaság, a gondoskodási munka, a női test társadalmi ellenőrzése, a reproduktív jogok vagy a patriarchális intézményekkel való konfliktus.
Ezeket nevezhetjük női tapasztalatoknak vagy történetileg nőkhöz kötött témáknak. A „klasszikusan női téma” kifejezés azonban akkor válhat problémássá, ha azt feltételezzük, hogy ezek minden nő számára azonos jelentésűek, vagy hogy kizárólag női szerzők írhatnak róluk hitelesen. Ennek egy klasszikus példája a magyar irodalomban Weöres Sándor Psyché-je.
A „női téma” ráadásul gyakran nem tematikus, hanem nézőpontbeli kategória. A házasság, a háború, a munka, a betegség, a család vagy a halál nem női témák önmagukban. Akkor azonban azzá válhatnak, ha a szöveg a női élettapasztalaton keresztül keretezi őket.
Egy anya-lánya konfliktus például lehet családregény, pszichológiai regény, társadalmi regény vagy feminista regény is.
Kocsis Krisztina az eheti adásba öt női szerző, öt különböző nézőpontját hozta el.
Virginia Evans: A levélíró
Virginia Evans regénye a levelek személyes világán keresztül mesél családi kapcsolatokról, megbocsátásról és az újrakezdés lehetőségéről. A hetvenes éveiben járó Sybil Van Antwerp egész életében az írással próbálta megérteni a világot és a benne elfoglalt helyét. A nyugdíjas jogásznő napjainak megszokott része, hogy leül az íróasztalához, és levelet ír gyermekeinek, barátnőinek, orvosának, kedvenc szerzőinek vagy éppen saját magának. Ezek a levelek idővel egy egész élet történetét rajzolják ki: kapcsolatokat, kimondatlan érzéseket, régi sérelmeket és a megértésre tett kísérleteket. Vajon képesek vagyunk-e új szemmel tekinteni a múltunkra, és megtalálni a megbocsátás útját akkor is, amikor már azt hisszük, minden döntésünk végleges? A levélíró azoknak ajánlott, akik szeretik a lélek finom rezdüléseit bemutató, meghitt hangulatú történeteket, és hisznek abban, hogy sosem késő újrakezdeni. A regényről bővebben itt olvashatnak.
Roisín O’Donnell: Fészek
Ez a feszültséggel teli regény a párkapcsolati erőszak természetét és a kitöréshez szükséges bátorságot állítja középpontba. A történet azt mutatja meg, milyen nehéz meghozni egy sorsfordító döntést, amikor a félelem, a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság egyszerre nehezedik valakire. Vajon honnan meríthet erőt az, aki felismeri, hogy változtatnia kell az életén, és hogyan lehet elindulni akkor, amikor már alig maradt hová hátrálnia? A Fészek azoknak ajánlott, akik a lélektani feszültségre építő, megrázó történeteken keresztül szeretnének közelebb kerülni a bántalmazó kapcsolatok valóságához és a kitörés lehetőségeihez.
Ann Patchett: Whistler – Egy hang a múltból
A Whistler két felnőttről szól, akik visszanéznek a saját döntéseikre és azokra a döntésekre, amelyeket mások hoztak meg helyettük. A bátorságról, az emlékezetről és azokról a látszólag apró, mégis sorsdöntő pillanatokról mesél, amelyek kijelölik az életünk irányát. Daphne éppen a New York-i Metropolitan Múzeumban sétál a férjével, amikor felfigyel egy ősz hajú idegenre. A férfi Eddie Triplett, egykori mostohaapja, aki rövid ideig volt jelen a gyermekkorában, mégis meghatározó szerepet játszott az életében. Egy végzetes este mindkettőjük sorsát más irányba terelte, mostani találkozásuk pedig felszínre hozza a múlt régóta őrzött emlékeit és kérdéseit. Vajon milyen mély nyomot hagyhat bennünk egy rövid kapcsolat, és mennyire írhatják át a jelenünket a régi döntések? A Whistler – Egy hang a múltból azoknak ajánlott, akik szeretik az emberi kapcsolatokat finoman ábrázoló, a múlt és a jelen között hidat teremtő, elgondolkodtató regényeket.
Han Kang: A fehér könyv
Egy lírai, műfaji határokat feszegető kötet, a gyász, az emlékezés és a veszteség feldolgozásának különleges irodalmi kísérlete. Az elbeszélő a fehér színhez kapcsolódó tárgyakon és természeti jelenségeken – a havon, a són, a rizsen, a pólyákon vagy a halotti leplen – keresztül idézi fel az élet törékenységét és az emlékek erejét. A töredékes, pillanatképszerű szövegek mögött egy megrendítő történet bontakozik ki: a szerző születése után néhány órával meghalt nővérének rövid élete és tragikus halála. Hogyan lehet szavakba önteni azt a veszteséget, amely egy egész életet meghatároz, és miként válhatnak a hétköznapi tárgyak a gyász és a gyengédség hordozóivá? A fehér könyv azoknak ajánlott, akik a hagyományos történetmesélés helyett a lírai, elmélyülést kívánó, filozofikus olvasmányokat keresik.
Caro Claire Burke: Aranykor
Caro Claire Burke első regénye, mely máris New York Times bestseller lett, és a Vogue magazin 2026 eddigi legjobb könyvei közé választotta. A filmadaptáció is készül, Anne Hathaway főszereplésével. A közösségi média világát egy tökéletes amerikai feleség tökéletes hazugságain keresztül mutatja be, az Amerikában elterjedt tradwife jelenségre adott reakcióként. A főszereplő, Natalie körül minden tökéletesnek tűnik, az élete azonban fenekestül felfordul, amikor hirtelen 1855-ben kell helytállnia “hagyományos családanyaként”. Vajon meg tud menekülni abból a csapdából, amit eddig egy ideális világnak hitt? Azoknak ajánljuk, akik szeretik a társadalmi kérdéseket feszegető, fordulatos és könnyen magával ragadó történeteket.
Kapcsolódó cikkek:
