Elfeledett művésznők történetei a századelő Budapestjéről, egy allegorikus vadnyugati utazás Alessandro Bariccótól, valamint mesék a világ minden tájáról Angela McAllister tolmácsolásában. Íme három friss kötet, amelyek különböző módon, de egyaránt a képzelet és az emlékezet határvidékeit tárják fel.
Koniorczyk Borbála: Női szörnyetegek: Kivételes művészek a századelő Budapestjén
Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga – mi köti össze ezeket a neveket azon kívül, hogy méltatlanul kevés figyelmet kaptak? Koniorczyk Borbála legújabb, hiánypótló munkája – amelyet alapos kutatómunka, valamint korabeli dokumentumok és művészettörténeti anyagok gondos áttekintése előzött meg – erre is választ ad.
Hét príma tehetség története a békeidőkből, amikor még sokan úgy vélték, hogy a nők természetüknél fogva alkalmatlanok az önálló, kreatív és szellemi tevékenységre. Ők azonban bátran szembementek ezekkel a hamis sztereotípiákkal, és maradandó nyomot hagytak a világban.
A könyv egyszerre mutat fel személyes élettörténeteket, és jó érzékkel idéz meg egy letűnt korszakot. Az egyes szereplők a festészet, az irodalom, a fotógráfia, a tánc vagy a torna területén jeleskedtek. Különösen értékes, hogy a mű nem csupán a művészetre koncentrál, hanem ennél árnyaltabb képet rajzol.
Főhajtás ez azok előtt a nők előtt, akik – ha kellett – kedélyeket borzolva éltek a nyitott ablakok mögött.
A mű leginkább Szécsi Noémi munkáival, elsősorban A lányok és asszonyok aranykönyve című kötettel állítható párhuzamba. Mindkét könyv érzékenyen vizsgálja a 19. és 20. század fordulóján élő nők lehetőségeit, valamint a női szabadság különböző korlátait.
A Női szörnyetegek igazi csemege mindazoknak, akiket nemcsak a női sorsok, hanem a századfordulós Budapest füstös lokáljai is vonzanak. Különösen izgalmas lehet azok számára, akiket érdekel a történelem vagy a művészettörténet, illetve akik szeretnék megérteni, miként vívtak ki maguknak helyet a nők egy olyan korban, amelyet legfeljebb nagy jóindulattal nevezhetnénk békésnek és boldognak.
Alessandro Baricco: Abel
Tegyük fel, hogy a világot két egyenes vonal szeli át: egy „azelőtt” és egy „azután”. Ez nem egy western. Ez metafizika. A western vadnyugata, ahogy Baricco is megjegyzi könyve előszavában, mindig is egy képzeletbeli tér volt. Abel esetében ez különösen igaz: minden helyszín inkább egy lelkiállapotot tükröz, a karakterek is inkább allegorikus alakok.
A történet dióhéjban, hogy Abel négy testvérével útnak indul, mert meg akarják menteni rég nem látott édesanyjukat az akasztófától.
Egy eltökélt, húszas évei végén járó seriff történetét látjuk kibontakozni a lapokon, aki, ha a helyzet megkívánja, két pisztollyal villámgyorsan, különböző célpontokra tud lőni. Itt mégsem ez a képessége a lényeg; a hangsúly a sebezhetőségén és az emlékezésen van.
De ne feledjük: a karakter sokkal inkább szimbólum, mint prériporos macsóideál.
A szerző, ahogy tőle korábban megszokhattuk, valódi partnernek tekinti az olvasót, a hiányzó részletek felfejtését ránk bízza. A Harag-várak, a Tengeróceán és a Novecento után ismét egy zeneiséggel átitatott, kaleidoszkópszerűen változó, sejtelmes regénnyel érkezett napjaink legismertebb olasz szerzője.
Ne feledjük: a lényeg a részletekben, a mozdulatokban, az elsőre jelentéktelennek tűnő dolgokban rejlik. Ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel, mi van a valóságon túl; akik nyitottak a szokatlan, már-már transzcendens élményekre, és legalább kétszer újranézték a Volt egyszer egy Vadnyugatot.
Angela Mcallister: Esti mesék nagy könyve
A kontinenseken átívelő mesevilágot a díjnyertes mesekönyvszerző, Angela McAllister tárja elénk. Műveiből színpadi darabok és zeneművek is születtek. Legújabb könyvét talán nem túlzás úgy jellemezni, hogy minden korosztálynak szól, hiszen mesét bárki olvashat, sőt: jó mesére mindenkinek szüksége van.
Angela McAllister Esti mesék nagy könyve című gyűjteményében ötven mesét válogatott össze földrajzi régiók szerint kulturális és ismeretterjesztő célzattal. Ez a szerkesztési elv lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek egészen korán megismerkedjenek a világ különféle kultúráival és hagyományaival.
A sokszínűség bemutatása nemcsak izgalmas, hanem az empátia kialakulását is elősegíti; hiszen a csoda csak akkor történik meg, ha a mag elvarázsolt földbe esik – így szól a dzsinn.
A könyv illusztrációit Anna Sepeta készítette, akinek munkáit tündérek, skandináv legendák, balti motívumok és az orosz népművészet inspirálta. A mesekönyv képi világa a történetmesélés elengedhetetlen részét képezi.
Gyakran éppen a rajzok árulnak el olyan finom részleteket – például a szereplők arckifejezését vagy a háttérben megbúvó apró mozzanatokat –, amelyek a szövegből nem mindig derülnek ki a gyermekek számára.
Keljünk útra a mesékkel elalvás előtt, és barangoljunk be Európa, Ázsia, Ausztrália, Afrika vagy akár Amerika tájait útlevél nélkül. Találkozzunk az álmokban!
McAllister új gyűjteménye a hónap gyerekkönyve a Libriben. A programot azért indították útjára, hogy hónapról hónapra segítsenek megtalálni azokat az új könyveket, amelyeket valamilyen szempontból kiemelkedőnek tartanak, és amelyek segítik az apró, önállóan még nem olvasó korosztályt belépni a könyvek varázslatos világába.
Kapcsolódó cikkek:
