Pályakezdők műveihez sokszor bizalmatlanul nyúlunk a könyvesboltban: nem ismerjük a szerzőt, nem tudjuk mit kapunk a pénzünkért. Ezért érdemes előre megismernünk a Libri Talent Kezdősor ösztöndíjasait: mindannyian olyan történeteket írnak, amelyek megszolgálják úgy a figyelmet, mint a bizalmat. Változatos területekről érkeznek az irodalmi világba: találunk köztük pszichológust, filmkritikust, sőt beszerzési menedzsert is.
Műveiket egy egyedülálló program keretében dolgozhatják ki: a magyar könyvpiac legnagyobb szereplője vállalta, hogy a kiválasztott fiatal szerzők hét hónapon át ösztöndíj- és mentori támogatást kapjanak debütáló köteteik megírására. Ennek során nem csak a szövegszerkesztést tanulják meg egy-egy ismert író segítségével, hanem a személyes brandépítést is, hogy ne csak megírni tudják a könyvet, hanem eljuttatni az olvasókhoz. A legjobbnak ítélt művek megjelentetését a Hitel Kiadó vállalta.
Lássuk, kik azok, akik miatt készíthetjük a könyvespolcainkat!
Ismert hősök ismeretlen élete
Azt hisszük, hogy a nemzeti hőseinkről, híres művészeinkről mindent tudunk, ami lényeges. Azt a kérdést sosem tesszük fel magunknak: kik is a hőseink egyszerű emberként? Erre keresi a választ Varga G. Dániel, aki főhősnek Búvár Kundot választotta. A történetszövésben realista megközelítést használ: egy korábbi beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy a történelmi hitelesség kedvéért már annyi jegyzetet írt a korai Árpád-korról, ami kitenne egy nagyregényt.
Nem csak a katonák és csaták világa rejteget izgalmakat! Földváry Gergely egy sokkal nyugodtabb témát választott – ránézésre: Jókai Mór életrajzát. Az intuíció viszont ne tévesszen meg minket! Hiánypótló műnek ígérkezik Gergely novelláskötete, hiszen a „nagy mesemondó” élete bőven rejt olyan eseményeket, családi drámákat, amelyek nem csupán egy irodalomtörténész számára lehetnek megkapók.
A múlt mikrotörténései
Szokták mondani, hogy a történelmet a győztesek és a politikusok írják: a nagy, mitikus hősök közt elvesznek a társadalom valós katarzisai. A Kezdősor programban szerencsére több olyan szerzőt is találunk, akik ezt az űrt kívánják betölteni. Ilyen Telkes Bettina, aki „Kaposvári virágszál” című tervezett művében szülőföldjére kalauzol el minket, ahol egy fiatal nő szemszögén keresztül tárul elénk az egykori mezőváros története.
Horváth Adél hasonló ösvényen jár, habár ő egy Grécel nevű fiktív partiumi településre fogja elkalauzolni az olvasót. A családi intrikák, a lelki történések pontos ábrázolása eddigi műveit is jellemezte – nem csoda, hiszen korábban pszichiáter rezidensként dolgozott. A „Sok ördögök” címet viselő művében ismét e szempontok szerint közelít egy kis közösség kollektív élményvilágához.
Hiba lenne azt hinni, hogy az ösztöndíjasok kizárólag a magyar történelem iránt érdeklődnek! Cserháti Lenke még a kontinentális Európától is elszakad: tervezett regényében az angol polgárháború eseményeit dolgozza fel. Ezzel együtt a leendő olvasónak nem kell félnie: a mű a nagy tér- és időbeli távolság ellenére ismerősen fog hatni, hiszen két olyan barát életét mutatja be, akik végül egymás árulásának áldozataivá válnak.
Amikor a jelenben szorongunk
A Kezdősor program résztvevői nem csak a múltat kívánják az olvasó elé tárni. Szabó Réka arra vállalkozott, hogy egy jelenben játszódó, fiktív családtörténetet ír. A transzgenerációs traumák bemutatásához pedig örömmel használja a mágikus realista eszköztárat „Medúza a babaházban” című tervezett regényében.
A traumairodalom irányába kacsintgat Kovács Borbála is, aki a halál és a gyászfeldolgozás kortárs problémáit helyezi novelláskötete fókuszába. Egy olyan korban, amelyben – Philippe Ariés, történész szerint – a halál „megnevezhetetlenné” válik, újra és újra érdemes végiggondolnunk, hogyan tudunk szembenézni ezzel a végtelenül természetes jelenséggel.
Az se marad olvasnivaló nélkül, aki könnyedebb megközelítésből szeretne olvasni a társadalmi jelenről. Csepely-Sulyok Georgina „És végül mit szóltak?!” című novelláskötete az egyszerű, hétköznapi elvárásoknak állít görbe tükröt, ahogy ő nyilatkozik készülő művéről: „feljegyzések elvárásokról, elvárások nélkül”.
Búcsú a nyelvtől és az anarchoszindikalista farkas
Jean-Luc Godard rajongói észrevehették a közcímben a finom utalást kedvenc rendezőjükre. Csatári László készülő regényében viszont nem csak a filmes formanyelvnek intünk búcsút: az ő disztopikus világában minden szereplő korlátos beszédképességgel rendelkezik, az élete során bármikor elveszítheti eszközét az önkifejezésre. Hogyan lehet együtt élni ezzel a bizonytalansággal és az ebből fakadó szorongással, ha nincs nyelvünk? Erre fog választ adni a „Mielőtt elfogy a szó” című regény.
Az abszurd témaválasztás nem csak László sajátja: Boross Boldizsár szintén e területen mozog. Egy beszélgetésünk alkalmával mesélt korábbi novellakaraktereiről: köztük az anarchoszindikalista farkasról (a Piroska és a farkas című meséből). Most egy szürrealista krimi fog születni, „Stux maga vérbeli párizsi lett” címmel.
A Libri Talent Kezdősor program szerzői közt sokan megtalálhatják az ízlésükhöz illő művet. Jó hír, hogy alig egy évet kell már csak várnunk, hogy a polcunkra tegyük az ifjú ösztöndíjasok debütköteteit!
Kapcsolódó cikkek:
