• Glatter Miklós néven született költő, a 20. századi magyar líra egyik legfontosabb alakja, kiemelkedő műfordító. Korai költeményeit a lázadó hang jellemezte, majd a mind fenyegetőbbé váló történelmi és politikai viszonyok hatására fokozatosan a klasszikus formák felé fordult. Olyan, a magyar verselés mérföldköveinek számító költemények szerzője, mint a Levél a hitveshez, a Járkálj csak, halálraítélt, a Nem tudhatom, valamint az Eclogák.
  • Szegeden járt magyar-francia szakra, itt ismerkedett meg és kötött barátságot egyik tanárával, Sík Sándor pap-költővel. 1931-ben Radnóti Újmódi pásztorok éneke című kötetét betiltották, őt magát pedig nyolc napnyi fogházra ítélték, és végül csak Sík Sándor közbenjárására engedték szabadon. Amikor pedig 1943-ban Radnóti úgy döntött, hogy formálisan is elhagyja családja izraelita vallását, ő keresztelte meg a költőt.
  • 1944-ben hívták be harmadik alkalommal munkaszolgálatra, ahonnan többé már nem tért vissza. Utolsó verseit tartalmazó jegyzetfüzetét, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
  • 1926-ban ismerte meg Gyarmati Fannit, későbbi feleségét. Kapcsolatuk komoly hatással volt Radnóti munkásságára. Fifi nemcsak a magyar hitvesi líra legszebb hangú darabjainak ihletője volt, hanem a költő állandó kritikusa és szakmai támasza is. A Pozsonyi úton található közös lakásuk kapucsengőjén és névtábláján 2014-ig, a költő özvegyének haláláig Dr. Radnóti Miklós neve szerepelt.