Bár időközben sok átalakításon és újragondoláson esett át, nincs a magyar SFF közéletnek még egy olyan tradicionális díja, mint a Zsoldos Péter-díj, melyet immáron 1998 óta ítélnek oda évente (ez idő alatt öt olyan év volt, mikor nem osztottak díjat). 2020 óta ráadásul a díjazottak köre új kategóriával bővült, így idén is a legjobb regényt, a legjobb novellát, valamint a legjobb műfordítást ismerték el. Utóbbi kategóriában egy Agave Könyvek kiadó által megjelentett kötet egyedülálló módon öt évből négyszer győzött, de Moskát Anita is harmadszor diadalmaskodott.
Legjobb regény
Patonai Anikó Ágnes: Branstetter
„Patonai Ágnes Anikó a természetfeletti horror eszköztárát latba vetve, a magyar matematikai gondolkodás fejlődésének egyik kiemelkedő alakjának, Bolyai Jánosnak az életútján keresztül vall a modern ember szellemi fejlődésének olykor borzasztó áráról.” – ezt mondta a kötetről laudációjában Makai Péter, zsűritag, ami tökéletes összefoglalása ennek a különös műnek, melyben feltűnik Bolyain kívül Czakó Zsigmond, Rózsa Sándor, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia is, történelmi alakjukat pedig összeköti a lovecraftiánus kozmikus rettenet, a Cthulhu-kultusz, és persze a rejtélyes Bruno Branstetter alakja. Lenyűgözően egyedi és ügyes gondolatkísérlet, igazi meglepetés a szerzői kiadásban megjelent első kötettől.
Legjobb novella
Moskát Anita: Gyulladáspont
A hazai fantasy irodalom talán legjelesebb képviselője, aki mindig képes előhúzni valami váratlant és egyedit a kalapjából. Nincs ez másként frissen díjazott novellája esetében sem, mely lényegében egy Főnix madárral működtetett reaktorról szól, miközben arra keresi a választ, hogy az egyén szenvedése elfogadható ár-e a társadalom egészének jólétéért cserébe. „A novella azonban főhősén keresztül olyan témákat is érint, mint a politikai aktivizmus értelme vagy épp hiábavalósága, a traumák és viselkedési mintázatok generációkon való átívelődése, valamint az önsértés különböző fokozatai, és az önfeláldozás etikai vetületei” – mondta Benczik Vera irodalmár az írásról, mely Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2024 című antológiában látott napvilágot.
Legjobb fordítás
Sepi László – Ray Nayler: Az óceán szeme
Nayler regénye zseniálisan feszegeti a tudat, nyelv és az empátia határait, miközben rákérdez az intelligencia céljára, és a más fajokkal való együttélés lehetőségeire, mindezt egy merőben új, és egyedi nézőpontból. A szikár, mégis életteli és lüktető szöveg tökéletes fordításáért a több kötetes szerző, Sepsi László felelt. „Ez a regény egyszerre filozófiai gondolatkísérlet, ökológiai kiáltvány és technológiai vízió a jövőről” – nyilatkozott a műről Borbíró Aletta, a fordítások egyik zsűritagja, és már e kombinációból is érezhető, milyen nehéz dolga volt Sepsinek, hogy megmaradjon az eszmei mondanivaló, a hangulat és a színes nyelvi kifejezésmód kohéziója.
Közönségdíj
Ian Pole: Kárhozott Testvériség
A közönségdíj idén igazi meglepetést hozott: a Kárhozott Testvériség egy történelmi-fantasy eposz, amely a templomos lovagrend bukása idején kezdődik, hogy aztán onnan több száz év történelmi kalandozásain vezessen végig. „Óriási öröm, hogy egy olyan szerzőnek adhatom át a közönségdíjat, aki elmélyült tudásának, remek stílusérzékének – és persze nem utolsó sorban – izgalmas történetszövésének köszönhetően az olvasóink kitüntetett figyelemmel ajándékoztak meg. Ian Pole Kárhozott Testvériség című művével kétségkívül megbabonázta a műfaj követőit. Azt gondolom, egy író számára ez jelentheti az egyik legnagyobb elismerést” – méltatta a művet Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója.
Kapcsolódó cikkek:
