Ikonikus szerzők és emlékezetes történetek kerülnek reflektorfénybe a MOL – Új Európa Alapítvány kezdeményezésében, amely a közép-európai irodalom gazdagságát hozza közelebb az olvasókhoz. Magyar, cseh, szlovák, szlovén, lengyel és határon túli magyar ikonikus szerzőket ismerhetünk meg, a célunk pedig, hogy felhívjuk a figyelmet a legjelentősebb hazai, valamint a közép-európai régió más országait képviselő művekre.
Már a címekből is azonnal látszik, milyen izgalmas és sokszínű a régió irodalma. A számunkra nagyon is otthonos, mélyen gyökerező hagyományokból táplálkozó történeteket gyakran jellemzi finom irónia, melankólia és az egyéni sorsokba ágyazott társadalmi tapasztalat. Ezek az írások nemcsak történeteket mesélnek el, hanem tágabb kérdéseket is felvetnek: emlékezetről, hatalomról, szabadságról és a helykeresésről szólnak Európa szívében.
Bán Mór: Hunyadi – A holló felemelkedése
A szerző legújabb műve a nagysikerű tévésorozat forgatókönyvéből született regény egyaránt lenyűgözheti a sorozat rajongóit, a regénysorozat hűséges olvasóit, és azokat is, akik még csak most ismerkednek Hunyadi János legendájával. A kötet kiváló példa arra, miért fontosak a történelmi regények: nemcsak megelevenítik a múltat, hanem érzelmileg is közelebb hozzák hozzánk a történelem nagy alakjait.
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
A világhírű író filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatásokkal tarkított, ma is népszerű regénye a közép-európai lét keserédes kettősségét ragadja meg, ahol a szabadság iránti vágyat áthatja a politikai elnyomás tapasztalata. A regény középpontjában Tomas és Tereza szerelme áll, amely a hűtlenség, a menekülés és a visszatérés hullámain keresztül bomlik ki, végül tragikus nyugalomba torkollik.
Silvester Lavrík: Az utolsó k.u.k bárónő
A történet a 20. századi közép-európai történelem sűrű szövetében játszódik, ahol az arisztokrácia hanyatlása, a háborúk és a politikai átrendeződések kíméletlenül alakítják az egyéni sorsokat. Röviddel a háború után, a szepességi helyőrséget egy forradalmi nemzeti bizottság irányítja a Vörös Hadsereg őrnagyának felügyelete alatt. Mindenki engedelmeskedik neki – az ott élő utolsó k. u. k. bárónőt, Czóbel Margitot kivéve. Az egykori ifjúkommunista Šlauko pedig azt a feladatot kapja, hogy a nagyőri kastély „bérlőjeként” tartsa szemmel a bárónőt.
Stanislaw Lem: Solaris
A világhírű regény a tudományos-fantasztikum eszközein keresztül vizsgál mély filozófiai és lételméleti kérdéseket, miközben tükrözi a közép-európai gondolkodásra jellemző kételyt és intellektuális önvizsgálatot. A történet középpontjában egy különös, élő bolygó áll, amely visszatükrözi az emberek tudatalattiját, így a szereplők saját bűntudatukkal és múltjukkal kénytelenek szembenézni.
Vesna Lemaić: Szíves fogadtatás
A novelláskötet történeteiben az idegenség és a befogadás kérdései jelennek meg, miközben a szereplők személyes identitásuk és közösségi kötődéseik között lavíroznak.A szerző a migráció és a turizmus tapasztalatait állítja szembe egymással, és az otthonosság, idegenség, beilleszkedés és kirekesztés érzéseit vizsgálja.
Szőcs Géza: Összegyűjtött versek
Az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakja, aki költészetével és irodalomszervezői tevékenységével jelentősen hozzájárult a kortárs erdélyi magyar identitás és kultúra megőrzéséhez és megújításához. Posztumusz megjelent kötetében életművének legjavát találjuk.
Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok
A kötet a 20. századi európai történelem és a személyes emlékezet összefonódását tárja fel lírai formában. A versekben a világháborúk és a totalitárius rendszerek traumái, valamint az egyéni sorsok drámája jelenik meg. A regény énekese, Wilhelm, a fogatlan félnótás felbukkant már a Vidéki Orfeusz című kötet egyik ciklusának mellékalakjaként, hogy aztán ebben a vajdasági folklórt és szociográfiát is összeforrasztó „naiv eposzban” avanzsáljon főhőssé.
Ugron Zsolna: A nádor asszonyai
A korhű regény meglepő fordulatokkal meséli tovább hősnői és hősei sorsának beteljesedését. Az Úrasszonyok trilógia második kötete, amely Báthory Anna történetét folytatja, miután politikai játszmák és családi intrikák következtében vagyonától és birtokaitól megfosztva vándorol a világban. A történetben a hatalom, a megbocsátás és a családi kapcsolatok bonyolult hálóját ábrázolja, miközben a történelmi háttér hitelesen ábrázolja a 17. századi Erdély és Magyarország politikai és társadalmi viszonyait.
Visky András: Kitelepítés
A Margó-díjjal kitüntetett regény a szerző megrendítő gyermekkorából merít; az internálótáborban töltött mindennapokból, a román titkosszolgálat által megfigyelt családi életről. Őszinte olvasmány egy félelemmel teli időszakról, egyben felemelő példabeszéd a szülői szeretetről, a gyermeki bizalomról, a lelki erőről.
Kapcsolódó cikkek:
