Mai ajánlónkban olyan idolokról mesélünk, akik példaképként járnak sokunk előtt, akik valami fontosat hoztak létre, értek el – és akik mindeközben mégiscsak emberek maradtak.
Fenyő Miklós: Mélyvíz, csak megúszóknak – Idézőjel 2.
Imádom a zenészéletrajzokat. Naná – hiszen imádom a zenét, így azok az emberek is lenyűgöznek, akik csinálják azt. Ha még egyszer születnék, olyan tévéműsorokat csinálnék, mint a Dob+Basszus vagy a Dalfutár, és ami azt illeti, ebben a mostani életemben sem adtam még fel azt az ambícióm, hogy valamely számomra fontos rockzenész életrajzát is megírjam. Sajnos gyerekkori vágyam Révész Sándor életrajzának elkészítésére már ugrott – a Révész-kötetről itt írtunk – de azért még vannak jelöltjeim. Fenyő Miklós életrajzát ugyanakkor nem kellett holmi ex-újságírónak megírnia, megoldotta azt ő maga, éspedig két kötetben, ez itt a második. Fenyő a borítón azt ígéri, hogy árnyalja kicsit a „töretlen kultusz” képét, és nyíltan, őszintén beszél saját hullámvölgyeiről, alkotói válságairól, elkeseredéseiről – ígéretét pedig betartja. Mindezt az előző kötetben megszokott stílusban, ugrálva az időben, szabadon sztorizgatva, elsősorban a 60-as és 70-es évekről, némi általános elmélkedéssel tarkítva, a szerző hódításait sem kihagyva. A kötetnek szomorú aktualitást ad, hogy szerzője nemrégiben, alig több mint fél évvel a könyv megjelenése után elhunyt, így a könyvet olvasva olyan érzésünk támad, mintha a túlvilágról szólna hozzánk.
Kálnoki Kis Attila & Szoboszlai Zsolt: A Szoboszlai-sztori
No itt már jobban meg lennék lőve, mint a Fenyő-könyv estében, mert ha valami nem tartozik egyébként meglehetősen kiterjedt érdeklődési körömbe, az a foci. Ezt a könyvet azonban nem más írta, mint az élsportot nagyon is jól ismerő egykori kollégám, Kálnoki Kis Attila, akinek az a szuperképessége, hogy az alapesetben engem mélyen hidegen hagyó sportágakról is képes úgy írni, olyan emberarcúan, olyan életszagúan, és főleg olyan lebilincselően, hogy az a szövegei elé szegez. Így aztán a Szoboszlai Dominikról szóló könyve – amelyben ráadásul végre van tér és idő alaposan elmélyedni egy-egy témában – kimondottan jó programnak hangzik, ha pedig focirajongó lennék, egy másodpercig sem gondolkodnék a megvásárlásán. A kötet a focista édesapjával készült beszélgetésekre alapoz, így meséli el, hogyan jutott el ez a fiatalember a futballvilág egyik csúcsára. Természetesen a fő történetszál mellett bőven jut alkalom sztorizgatásra is, pálinkázó szurkolóktól Neymarig, a lényeg azonban mégis az a kitartás, szenvedély, alázat és családi háttér, ami Szoboszlait felemelte.
Várkonyi Judit: Az aduász – Romhányi József élete egy körben
Ha azokat a magyar irodalmárokat listáznánk, akik egyértelműen a popkultúra részévé váltak, Romhányi József elég előkelő helyen szerepelne. Ebben nagy szerepe van Romhányi termékenységének és sokoldalúságának – hiszen a verseken túl találkozhattunk munkáival rajzfilmekben, dalokban, de még operettben, musicalben és operában is. A legfontosabb mégis az az ellenállhatatlan nyelvi játékosság és kreativitás, amely szinte süt Romhányi minden egyes alkotásából. Sziporkázó szövegeire tehát sokan emlékszünk – de arról, hogy ki volt ő emberként, már jóval kevesebbet tudtunk. Eddig. Most Várkonyi Judit megírta a portrét, amelyből végre képet kaphatunk erről az ezerarcú alkotóról – egészen a gyerekkorától kezdve. Hiánypótló kötet.
Kapcsolódó cikkek:
