Mi történik velünk, ha a technológia gyorsabban változik, mint ahogy az emberi agy alkalmazkodni képes? Mit veszítünk azzal, ha a telefonunkkal töltött idő kiszorítja az olvasást, a beszélgetést vagy akár a szürkének tűnő hétköznapi pillanatokat? Mi történik az agyunkkal, ha nem hagyjuk magunkat unatkozni? És hogyan változik a kultúra szerepe egy olyan világban, amely egyre inkább a gyors, könnyen fogyasztható tartalmakra épül?
A képen: Martin Jan Stránský, Keith Hayward, Sheehan Quirke Forrás: Brain Bar
Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Brain Bar Books sorozat három kötetének alkotói a szeptember 17–18-án megrendezett Brain Bar jövőfesztiválon. Sheehan Quirke autodidakta kultúrtörténész a Kultúrmentor, Martin Stránský agykutató és borász az Az emberi elme tündöklése és bukása, Keith Hayward kriminológus, a Koppenhágai Egyetem professzora pedig az Infantilizált világunk – Hogyan öltük meg a felnőttkort? című kötetben vizsgálja korunk változásait. A Libri gondozásában megjelent könyvek szerzői különböző területekről érkeztek, mégis meglepően hasonló következtetésekre jutottak arra vonatkozóan, hogyan éljünk túl a 21. században. A könyvekről korábban részletesen is írtunk:
A jelen megfejtései – új pop-science sorozat nemzetközi sztárokkal – Libri Magazin
A képen: Brain Bar Books Forrás: BrainBar
Most pedig azt nézzük meg, milyen gondolatokat és a hétköznapokban is alkalmazható praktikákat hoztak magukkal a szakemberek Budapestre. A Brain Bar panelbeszélgetésén hamar kirajzolódott, hogy a három megszólaló ugyanannak a jelenségnek más-más oldalát vizsgálja. Ahogy Stransky megfogalmazta, ő elsősorban azt magyarázza el, mi történik velünk és miért, Quirke azt keresi, mi lehet erre a megoldás, Hayward pedig azt mutatja meg, milyen tüneteket látunk a társadalomban.
A sokakban felmerülő gyakorlati kérdés pedig, hogyan őrizhetjük meg azokat a képességeinket és szokásainkat, amelyek gondolkodó emberré tesznek bennünket egy egyre gyorsabban változó világban? A jelen problémáit könnyű úgy megélni, mintha minden eddiginél nagyobb és nehezebb kihívással állnánk szemben.
Hayward szerint azonban érdemes időnként hátralépni, és egy kicsit hosszabb idővonalon nézni a világot. Ezt a saját családtörténetéből hozott példával érzékeltette:
A képen: Martin Jan Stránský, Keith Hayward, Sheehan Quirke Forrás: Brain Bar
„A nagymamám 1918-ban, az első világháború idején született. Huszonegy éves volt, amikor zajlott a második világháború. És én ismertem őt. Nézd meg, mekkora változást látott az életében.”
Egyetlen ember életén belül ott van két világháború, technológiai forradalmak sora, az internet és a digitális világ megszületése. Hayward szerint éppen ezért érdemes óvatosnak lennünk azzal az érzéssel, hogy ami most történik, az biztosan példa nélküli.
„Az emberiség hihetetlenül ellenálló.”
Stransky állítása szerint már most komoly kutatási eredmények mutatják a digitális eszközök túlzott használatának hatását az emberi gondolkodásra és érvelésre. Különösen az oktatásban, a közösségi média és a mobiltelefonok használatában lát olyan tendenciákat, amelyekre szerinte hosszútávon érdemes odafigyelni. A kérdés ezért nemcsak az, hogy mennyi időt töltünk a telefonunkkal, hanem az is, hogy pontosan mire szánjuk ezt az időt. A cseh agykutatószerint a kultúra is a gondolkodás és az érvelés terméke, ahhoz azonban, hogy egyáltalán képesek legyünk kapcsolódni hozzá, gondolkodnunk kell róla, és időt kell adnunk magunknak erre.
A képen: Martin Jan Stránský Forrás: Brain Bar
A jutalmazás itt is kulcsszerepet kap. Ha az agyunk folyamatosan azonnali digitális ingerekből és a telefonon kapott visszajelzésekből szerzi a jutalmat, könnyen háttérbe szorulhatnak azok az örömforrások, amelyekhez több figyelem és türelem szükséges. Például egy könyv, egy film, vagy akár egy vers. A szerzők azonban mégsem teljesen technológiaellenesek. Épp ellenkezőleg, a fejlődést elkerülhetetlennek tartják. A kérdés az, hogy mit engedünk be az életünkbe, és mit szorítunk ki közben. Ha minden szabad pillanatunkat kitöltjük a telefonunkkal, szinte észrevétlenül megszüntetjük azokat a helyzeteket, amelyekben egyszerűen csak gondolkodhatunk. Pedig az agynak szüksége van erre.
Sheehan Quirke maga is egy influenszer, másfélmillió követője van az X-en, ahol Cultural Tutor néven történelemről, irodalomról, művészetről és építészetről posztol. Szerinte sem feltétlenül az internetet kell elhagynunk. Inkább azt kellene elérni, hogy értelmes dolgokra is használjuk:
A képen: Keith Hayward és Sheehan Quirke Forrás: Brain Bar
„És szerintem a válasz a kultúrában rejlik – ami persze nagyon tág fogalom: művészet, építészet, költészet, történelem, filmek, sőt néha akár videójátékok is. Miért ne?”
Quirke tartalmainak egyik érdekessége éppen az, hogy nem állítja szembe egymással a digitális világot és a kultúrát. Szerinte egy történelmi eseményt ugyanúgy el lehet mesélni egy rövid videóban, mint egy influenszer életének legújabb epizódját. Saját példáján keresztül azt is megmutatja, hogy a fiatalabb generáció is fogékony lehet a kultúrára, egyszerűen olyan formában kell megmutatni nekik, amely számunkra is érdekes lehet.
Keith Hayward azt vizsgálja, hogyan vált a nyugati társadalomban egyre hosszabbá és bizonytalanabbá a felnőtté válás. Babzsákos munkahelyek, harmincas éveikben is a szüleikkel élő fiatalok, gyerekes minták és a fiatalság kultusza… Vajon tényleg egyre tovább akarunk gyerekek maradni?
„Olyan világban élünk, amelyet lealacsonyít a fiatalságkultúra iránti megszállottságunk. A fiatalság elsőbbsége mindent felülír. (…) A felnőttkort magunkhoz kellene ölelni, nem menekülni előle.” – mondta a brit társadalomkutató.
A felnőttkor ebben az értelmezésben nem veszteség, hanem lehetőség. Felelősségvállalás, tapasztalat, tudás és az előző generációktól kapott kulturális örökség továbbadása. A közös pont itt is a kapcsolódás. A technológia soha nem látott lehetőséget ad arra, hogy kapcsolatban maradjunk egymással, mégis könnyen létrejöhet az elszigetelődés, amikor a valódi közösségi élményeket a digitális interakciók helyettesítik.
A három szakember üzenete ezért nem az, hogy vonuljunk ki a modern világból. Inkább az, hogy magunk döntsünk arról, hogyan élünk benne. Őrizzük meg azokat a dolgokat is, amelyek nem gyorsíthatók fel, mint a tudás, a kultúra, és a gondolkodás. A Brain Bar Books három kötete három különböző útvonalat kínál ehhez. Stransky az agy és a digitális világ kapcsolatát vizsgálja, Quirke a kultúrához vezető utat keresi az interneten keresztül, Hayward pedig azt kérdezi, mit jelent ma egyáltalán felnőttnek lenni.
Kapcsolódó cikkek:
