Viking Vér – Vazul fiai címmel jelent meg Reggő Dániel, a Libri Talent nyertesének történelmi regénye, mely az Árpád-ház korába repíti az olvasót, pogánylázadások és trónharcok forgatagába. A szerzővel a Libri írói ösztöndíjprogramáról, alkotásról, inspirációról és mentoráról, Bán Mórról is beszélgettünk.
Hamarosan kijön az első könyved, mikorra várható? Mi a témája?
Így van, a megjelenés most már tényleg célegyenesben van, és a Hitel Kiadó gondozásában még karácsony előtt meg fog jelenni a könyvesboltok polcain.
A műfaji besorolása hivatalosan történelmi fikció, de általában kerülöm ezt a meghatározást, mert nem szeretem a beskatulyázást.
Ezért azt szoktam kérni, inkább mindenki olvassa el a fülszöveget a hátsó borítón és alakítsa ki a saját maga véleményét róla.
Mit adott neked a Libri Talent program?
Elmondhatatlanul sokat. A kéziratom a 2024 novemberében útjára indított Libri Talent program keretében teljesedhetett ki és valósulhatott meg, én pedig nem tudok elég hálás lenni azért, hogy részt vehettem ebben a csodálatos kezdeményezésben. Amikor 351 jelentkezőből kiválasztanak téged, azt az érzést nehéz körülírni. A korosztályi besorolás miatt volt köztünk négygyermekes családapa és egyetemista hallgató is, de az írás szeretete összekötött minket, így hamar kialakult az összhang köztünk.
Ez a program nagyon sokat adott nekem, és azt kívánom, hogy a soron következő “írópalántáknak” is legalább ennyit adjon. Fantasztikus mentorok, nagyszerű előadók és fiatal tehetségek társaságában szó szerint repül az idő.
A Libri Talent program pedig erről szól. És még ennél is többről. Noha a program számunkra véget ért, az újonnan szövődött barátságok és itt szerzett vidám emlékek velünk maradnak örökre.
Milyen volt együtt dolgozni Bán Mórral? Úgy tudom, számodra az ő írói munkássága különös jelentőséggel bír.
Így van, az írói munkássága tényleg meghatározó élmény számomra, ugyanis tizennyolc éves korom óta falom a könyveit. Bán Mórt ma már nem igazán kell bemutatni senkinek, hiszen a 2008-ban elindított grandiózus Hunyadi regényciklusa évről-évre meghatározó élményt nyújt több tízezer magyar olvasónak, és a könyvei alapján elkészített filmsorozat hatalmas siker itthon és külföldön egyaránt.
A Hunyadi könyvek nemcsak inspirációs forrásként szolgáltak számomra, hanem a történetem egyfajta tisztelgés is Bán Mór munkássága előtt. Mikor tehát kiderült, hogy a Libri Talent Kezdősor program keretében a kedvenc kortárs íróm fogja a történetemet átolvasni és segíteni nekem, hogy együtt még jobbá tegyük, valósággal majd kiugrottam a bőrömből.
Nem tudok elég hálás lenni ezért az időszakért. Bán Mórral a fedélzeten az utolsó részletek is a helyére kerültek, miközben végig tiszteletben tartotta a saját írói hangomat. Hatalmas öröm és még nagyobb megtiszteltetés volt együtt dolgozni vele, és a segítségével jobb lett a könyvem, mint valaha képzeltem.
Rólad még nem is beszéltünk, mesélj kicsit magadról!
A Balatonon nőttem fel, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomáztam, a következő években pedig elvégeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar közbeszerzési szakjogász képzését.
Az egyetem után Siófokon helyezkedtem el a jog világában, hogy aztán 2021 nyarán felköltözzek Budapestre. Magamra ettől függetlenül is inkább balatoniként, mintsem budapestiként szeretek gondolni. A családom nagy része továbbra is Siófokon él, így szeretek vele viccelődni, hogy a nyári hétvégéken ne keressen senki Pesten, engem a Balaton-parton lehet megtalálni.
Mikor és hogyan kezdtél írni?
A könyvem előtt is volt néhány próbálkozásom. 2018-ban különdíjban részesült a Vaspiramis című írásom egy olyan pályázaton, amit Andrzej Sapkowski lengyel író 70. születésnapjára hirdettek meg.
Erről ezt írta az IGN szerkesztősége a saját weboldalán: „Ugyanakkor a zsűrinek borzasztóan tetszett Varga G. Dániel Vaspiramis című írása is, mely jóval meghaladta a karakterlimitet, így csak különdíjban tudtuk őt részesíteni.”
A következő lökést a Goldbook Kiadó pályázata jelentette 2023-ban, ahol bekerültem a tíz legjobb novellaíró közé a Tetemfa című írásommal, és a történetem nyomtatásban is megjelent a Sebzett Lelkek gyűjteményes novelláskötetben. Egyébként ebből a történetből nőtte ki magát végül a mostani regényem.
Hogy jött a könyved témája?
A téma magától értetődő volt számomra. Mindig is tudtam, hogyha egyszer könyvírásra adom a fejem, akkor egy történelmi korba ágyazott sztorit szeretnék majd elmesélni, de úgy, hogy az egy olyan olvasó számára is izgalmas legyen, aki egyébként nincs oda a történelemért.
Erre talán a legjobb élő példa a Hunyadi filmsorozat, ami sok olyan nézőt is bevonzott, akik egyébként nincsenek oda a történelmi filmekért és sorozatokért, de a sztori őket is érdekelte. Szeretném hinni, hogy az én könyvem ugyanezt a sort folytatja.
Hogyan kutattál-jártál utána a dolgoknak? Sok időt töltöttél el vele?
Rengeteg szakirodalmat olvastam olyan középkorászoktól és kutatóktól, akik az életüket tették fel ennek a korszaknak a megismerésére, és sokat jegyzeteltem magamnak.
Tudnál mondani példát nekünk, aminek utána kellett nézned?
Az egyik jelenetnél vacsoráznak a szereplők, méghozzá babot. Vagyis utána kellett olvasnom, hogy ekkoriban volt-e már bab. Meglepő, de lóbab a középkori Európában is volt, a ma babként ismeretes növényt ellenben Amerika felfedezése előtt biztos nem találhattuk meg az ebédlőasztalnál.
A másik példa egy ma is használt kifejezés: a „hétágra süt a nap”.Kevesen tudják, de ez a mondásunk még a régi pogány világból, az „ősmagyar” korszakból ragadt velünk, amikor eleink úgy hitték, hogy a nap olyan fényesen süt, hogy beragyogja nemcsak a négy égtájat (észak, kelet, dél, nyugat), de még a fenti, lenti és evilágot is (mennyet, poklot, földet), vagyis „a hét égtájat”, amit „hét ágnak” hívtak.
Mennyire korhű a történet, hogy mintáztad a szereplőket, mindenki kitalált vagy vannak részben valós szereplők?
A karakterek természetesen fiktív szereplők, tehát vagy teljes mértékben kitalált karakterek, vagy olyan személyek, akikről ugyan rendelkezünk történelmi feljegyzéssel, hogy valamikor éltek és valamit csináltak, de fogalmunk sincs, hogy valójában milyen személyiséggel rendelkeztek, mit gondoltak, mi motiválta őket, kiket szerettek és gyűlöltek, tehát a fehér vásznat minden egyes esetben az írónak kell megfesteni.
Az általam választott korszak, a kora Árpád-kor egy olyan időszak, amiről különösen kevés írásos feljegyzés maradt ránk, néhány dologban a kutatók a mai napig nem tudnak megegyezni, tehát nagyon sok a hézag. De szerencsére az én képzeletem (szinte) határtalan, így öröm volt kitölteni ezeket a hézagokat.
Van-e kedvenc karaktered? Ha igen, ki az, és miért?
Természetesen van. A neve Varjúlábú Vilöngard, és egy olyan viking harcosról van szó, aki folyton viccelődik, kommentálja az eseményeket, és még a karddal is félelmetesen jól bánik.
Emiatt nem igazán merik csöndre inteni a bajtársai, akkor sem, ha éppen az agyukra megy. Talán emiatt kedveltem meg annyira.
A legkíváncsibb arra vagyok, hogy az olvasóim hogyan fognak majd viszonyulni hozzá, ők is a szívükbe zárják-e ezt a szereplőt. Én mindenesetre nagyon jól szórakoztam a megírásánál.
Mik a jövőbeni terveid?
Az idén megjelenő könyvem valójában egy ötrészes könyvsorozat nyitóregénye lesz, és a második rész felét már meg is írtam. Szeretném, ha ez jövőre meg tudna jelenni.
Ezen kívül készül még egy ifjúsági regény a Báthoryak első ismert felmenőjéről, Bátor Oposról, akitől a sárkányfogas címert kapták, és aki a legendárium szerint végzett az ecsedi-lápi sárkánnyal. Ez egy nyomozós hangvételű, humorosabb történet lesz.
Mit jelent számodra az írás?
Az írás jelenleg egy hobbi nálam, így nem gondolkodtam még el azon, hogy esetleg a későbbiekben csak ezzel foglalkozzak. Én csupán szeretnék szórakoztatni és valamit adni magamból azoknak az olvasóknak, akik megtisztelnek a figyelmükkel. De persze nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy mint minden, az írás is piaci alapon működik. Ha jól csinálod, előbb-utóbb megtérül.
Kapcsolódó cikkek:
