Bojti Anna: Vidámpark a város fölött
Áprilisban a Libri Mini fókuszába az interaktív gyerekkönyvek kerülnek, amelyek közelebb hozzák az olvasás aktív élményét a családokhoz. Ennek apropóján beszélgettünk Bojti Annával, a Pagony játékkiadójának főszerkesztőjével, akinek legújabb, Vidámpark a város fölött című könyve igazi különlegesség a hazai könyvpiacon.
Hogyan lettél játékfejlesztő?
A játékfejlesztés igazából munkán kívül indult. Amikor a gyerekeim kicsik voltak, készítettem nekik egy társasjátékot, amivel az volt a fő célom annak idején, hogy hagyjanak minket aludni szombat és vasárnap reggel. Olyan játékot akartam csinálni, ami úgy le tudja őket foglalni, hogy nincs szükségük a szülőkre. Úgy tűnik, hogy sikerült is, így keveredtem a játékfejlesztői világba.
Hogyan zajlik a játékfejlesztés a gyakorlatban?
Minden játék esetében másképp. Kezdetben az volt a lényeg, hogy változatos játékot csináljak, ami sosem unalmas, és van egy története, ami bevonzza a gyerekeket. Ebből lett végül a Kuflinyomozók, egy dedukciós társasjáték.
Később több népszerű könyvsorozathoz is terveztem társasokat, mint például a Babaróka karácsonya, az Irány a Balaton! (Kicsimackó-sorozat) vagy a Gyógypuszi-kártya Bartos Erika könyvéhez. Emellett a Pagony játékkiadó főszerkesztőjeként sok magyar játékszerző társasjátékának létrejöttét is végigkísértem.
Egy játék megalkotása rengeteg teszteléssel jár, nagyon ritka, hogy egy ötlet rögtön működik, sokat kell formálni, alakítani rajta. Kicsit olyan ez a folyamat, mint egy ház tervezése – ami nem véletlen, hiszen régen építész voltam.
Akkor innen jön az a logikus, rendszerező gondolkodásmód, ami az interaktív könyveidhez is kell?
Biztos, hogy valami átjön ebből a gondolkodásból, hiszen az építészetben is van egy elképzelés, aztán rengeteg zsákutca és próbálkozás után alakul ki a végső megoldás. Az interaktív könyvek írásánál – ahol az olvasó döntésein múlik a cselekmény – nincs bonyolult folyamatábra a cselekményszálakhoz, én ennél „kockább” vagyok: Excel-táblázatot használok. Abban vezetem, hogy az adott pontról melyik másik pontra lehet tovább lapozni. Közben persze az egész történet az összes összefüggésével ott van a fejemben.
Miért vágynak gyerekek és felnőttek egyaránt erre az interaktív műfajra?
Szerintem a mai fiatalok a digitális világban hozzászoktak ahhoz, hogy aktív részesei mindennek. Ugyanakkor lehet egy kis visszavágyódás is a könyvek irányába, a kalandkönyvek pedig ezt a kettőt ötvözik.
Nagyon könnyű bevonódni egy olyan történetbe, ahol mi vagyunk a főszereplők, és hatalmas szabadságot ad, hogy mi magunk dönthetünk a sorsunkról.
Érdekes tapasztalat volt a második könyvemnél, amikor a lányaim – akik az első olvasóim szoktak lenni – jelezték egy döntési helyzetnél, hogy ők máshogy cselekednének. Ott az volt a feladat, hogy hazudni kellett volna az apukának telefonon, de a gyerekeim azt mondták, ők biztosan elmondanák az igazat, még ha ciki is. Igyekezni kell olyan utakat írni, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelőt.
Az interaktív könyvek hidat képezhetnek az okoseszközök és hagyományos olvasás között?
Abszolút. Rengeteg pedagógus és szülő jelezte már, hogy a könyveim segítettek a gyerekek olvasóvá nevelésében. De azt azért hozzáteszem, hogy ezt a műfajt nem én találtam ki. Amikor harmadikos-negyedikes általános iskolás lehettem, akkor jött be hozzánk a Kaland Játék Kockázat-sorozat Steve Jacksontól és Ian Livingstone-tól, aminek a hatására olyan fiúk is elkezdtek a pad alatt olvasni óra alatt, akiknek korábban sosem volt könyv a kezében.
Az interaktív formátum azért is jó a kezdő olvasóknak, mert nagyon rövid bekezdésekből, egységekből áll. Nem kell hosszú szövegrészeken egyszerre átrágniuk magukat, bárhol abbahagyhatják, majd folytathatják.
A legújabb könyved címe Vidámpark a város fölött, amit a 17 éves lányod, Emma illusztrált, és megkapta érte a legfiatalabb alkotónak járó HUBBY-oklevelet. Milyen volt a közös munka?
Ezt az együttműködést pagonyos szerkesztőm, Győri Hanna javasolta. Szorított minket az idő a rengeteg rajz miatt, és Emmának már volt Pagonyos múltja, hiszen korábban már megjelent egy társasjáték, amit részben ő illusztrált (Lokomoto). Amikor kitalálta, még csak 13 éves volt. Később egy belső Pagonyos pályázaton elnyerte egy másik társasjáték illusztrálásának a lehetőségét (Lumenara felfedezői), így ez a mostani könyv már a harmadik munkája volt. Szerencsére nem mentünk egymás agyára, mert a szerkesztőm dolgozott vele közvetlenül – én csak megírtam a szöveget, így megúsztam az anya-lánya konfliktusokat.
Nekem csak az öröm jutott, hogy böngészhettem a csodálatos rajzokat, amelyek a történet illusztrálása mellett tele vannak különböző filmes és egyéb utalásokkal. A Széchenyi-fürdő kupoláján például Gollam mászik, a medence mellett Linda, a rendőrlány áll a robogójával, a teraszon pedig David Lynch nézelődik.
Honnan jött a lebegő vidámpark ötlete?
Egy gyerekkori álmomból. Emlékszem egy régi űrhajós körhintára a Vidámparkból, ami szuper volt, mert egy botkormánnyal fel lehetett emelkedni, egy másikkal pedig forogni, sőt lőni is. Később, már gimnazista koromban egyszer azt álmodtam, hogy egy ilyen űrhajóban ülve elszabadulok, és a Városliget fái felett repülök, ami csodálatos élmény volt, megmaradt bennem. Emellett lokálpatrióta vagyok, a VI. kerületben élek, és szerettem volna megmutatni a könyvön keresztül az itteni épületek szépségét, a tetőkön rejlő szobrokat, hogy az olvasók kicsit turistaként csodálkozzanak rá a saját városukra.
Mit lehet tudni a jövőbeli terveidről?
Két könyv is érkezik, amiből az egyikről még nem beszélhetek. A másikhoz most készülnek az illusztrációk: ez egy 24 rövid fejezetből álló, szabadulószobás stílusú születésnapi könyv lesz. Az ötlet onnan ered, hogy a gyerekeimnek kicsi koruktól kezdve kincskereső rejtvényeket szerveztünk a férjemmel a szülinapjaikon, olyan izgalmas helyszíneken, mint egy dunai homoksziget, egy elhagyatott hajóroncs vagy egy turistaház az erdő közepén.
Ezeket a régi játékokat dolgozom most fel. Az első egy éjszakai, sötét erdőben játszódó kaland lesz, ahol mécseseket követve, különböző rejtvényeken és akadályokon átjutva kell megmenteni az ünnepeltet, akit egy gonosz boszi varjúvá változtatott. Szeretném, ha ebből aztán egy sorozat válna, amelyben különböző izgalmas helyszíneken ünnepelhetünk.
A hónap gyerekkönyvéhez ajánljuk:
Kapcsolódó cikkek:
