Zsoldos Péter-díj. A magyar SFF (Science Fiction & Fantasy) közösség leginkább tradicionális elismerése, mely idestova 1998 óta (5 olyan év kivételével, mikor nem osztották ki) jelöli ki az adott év legjobbjait immáron négy kategóriában. A 2026-os év díjazottjainak név- és címsorára azt egész biztosan nem lehet ráfogni, hogy ne lenne hihetetlenül változatos, ráadásul az utóbbi években először fordul elő, hogy legjobb regény, legjobb novella, legjobb fordítás kategóriában olyan győz, aki korábban még soha, ezen felül pedig a közönségdíjat is első díjazott viheti haza. Nézzük tehát, melyek voltak a szakmai zsűri és a közönség szerint az idei év legjobbjai SFF téren.
Legjobb regény
Marabu: Animátum – Balvégzettől nem véd varázs
Az ismert karikaturista, Marabu, azaz Szabó László Róbert képregényalbumai és gyerekregényei (mint a Dodó-könyvek) után egy rendhagyó módon szerkesztett, történetmozaikokból kirakósként felépülő fantasyregényt írt, mely ki-kikacsint az ifjúsági irodalom terepére is. Tizenkét különböző és semmihez sem hasonlítható nézőpont meséli el e különös szabályrendszerrel bíró univerzum sorsát, azt az ébredést, amit egy forradalom után él át a birodalom, és melynek utóhatásai nem a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A fantasy műfajában az antropomorfizálás nem újkeletű jelenség, a szerző azonban mindezt rendkívül ötletesen fűzi tovább, és még arra is van ideje, hogy megfogalmazzon néhány elég nyilvánvaló áthallást az itthoni közéleti események kapcsán is.
Legjobb novella
Kispál Márton: Tükör az Almrauschkogel alatt
Nem az ez első – és bizonyára nem is az utolsó eset – hogy a győztes novella az épp aktuális Az év magyar science fiction és fantasynovellái válogatásból kerül ki (tavaly is így történt Moskát Anita írásával), ami azt bizonyítja, hogy Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztők kiváló érzékkel alakítják válogatási elveiket. Kispál Márton már 2021-ben, 2023-ban és 2024-ben is szerepelt a kötetben, legújabb novellájáról ő maga azt írja, hogy „a történet egy idilli alpesi faluban játszódik, valamikor a 20. század közepén – a sparherden azonban sokkal baljósabb főzet bugyborékol egy egyszerű almabefőttnél vagy csipkebogyódzsemnél”. A valóságból lassan a mágiába hajló írás az elmúlt években megjelentekhez hasonlítva egy valamit állít világosan: hogy Kispál Márton egyre jobb novellistává érett, amit ezúttal az odaítélt díj is bizonyít.
Legjobb fordítás
Frída Ísberg – Veress Kata: A jelölés
Fríða Ísberg regénye egy közeli jövőben játszódó történet, ahol egy különös teszt képes kimutatni az emberek empátiáját, és ezzel alapjaiban forgatja fel a társadalmat. A fordító, Veress Kata már bizonyított: Jussi Adler-Olsen és Lilja Sigurðardóttir feszült történeteit éppolyan alapossággal ültette át magyarra, mint Ísberg disztópiáját, és ezúttal minden sokoldalúságára szüksége volt. A jelölés ugyanis négy, egészen eltérő hangú elbeszélő történetén át bontja ki mondanivalóját, és bár az eredetit nem olvastuk, az biztos, hogy a magyar változat fordítása lenyűgöző, és szinte már egy Black Mirror-epizódra hajaz, ami sosem rossz ajánlólevél, ez pedig egyértelműen Veress Kata érdeme.
Közönségdíj
Eld Gabriella: A Félhold Társaság testamentuma
Eld Gabriella nem nyeretlen kezdő a pályán (elvégre egy Merítés-díj tulajdonosa is), díjazott műve immáron a szerző tizedik kötete, és egyúttal a Históriák a Folyómenti Birodalomból sorozatának második része, mely újabb bizonyság rá, hogy a szerző legnagyobb erényei közt sorakozik a kiváló atmoszférateremtő képesség, és a dark fantasy műfajtársai közül e regényt is kiemelő nyelvi igényesség. És bár A Félhold Társaság testamentuma távolról sem egy vidám történet – igaz, sehol nem is ígér ilyesmit –olyan sűrű politikai intrikákkal szövi át a történetet, hogy arra alighanem néhol a Trónok harca olvasók is bólogatnak majd.
Kapcsolódó cikkek:
