Van bennünk valami makacs vonzalom az ismeretlen iránt, ami újra és újra útnak indít bennünket. Az expedíciók történetei ezért sosem pusztán földrajzi kalandok: minden térkép mögött ott húzódik egy rögeszmékkel, félelmekkel és vágyakkal teli ember. A nagy felfedezők dzsungeleken, jégmezőkön, óceánokon vágtak át, de legalább ennyire feszegették saját határaikat is. Az alábbi öt könyv különböző korokba és helyszínekre visz, mégis ugyanazt a kérdést teszi fel: mit keresünk valójában, amikor úgy döntünk, hogy útra kelünk? Elveszett városokat, csillagászati jelenségeket, új kontinenseket, vagy egyszerűen csak a bizonyosságot, hogy az ismeretlen megismerhető, és nem ott kezdődik, ahol a térkép véget ér.

Daniel Kehlmann: A világ fölmérése

Kehlmann regénye modern klasszikussá érett. Két különös zseni, Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss párhuzamos történetein keresztül mutatja meg, hogy mit jelentett a világ feltérképezése akkor, amikor még valóban volt mit felfedezni. Egyikük zabolázhatatlan dzsungeleken és hegyeken át tör előre, másikuk magának való, a szobájából hajlítja meg a valóságot, és bár teljesen különböznek, mégis ugyanazt keresik: a rendet a káoszban. Ironikus, szellemes, mégis mélyen emberi könyv arról, hogy az expedíció nemcsak földrajzi, hanem szellemi vállalkozás is. Kehlmann finom módszerek segítségével játszik el azzal a gondolattal, hogy a világ megismerése talán mindig kudarcra ítélt – és éppen ezért ellenállhatatlan kísértés.

David Grann: Z, az elveszett város

Percy Fawcett megszállott kutatóként vág neki az Amazonas mélyének, hogy megtalálja az elveszett „Z” várost, és ezzel együtt valami még fontosabbat: bizonyítékot egy letűnt civilizáció létezésére – és egyben saját rögeszméinek megalapozottságára. A világhírű tényirodalmi könyveiről ismert Grann dokumentarista alapossággal, néhol mégis kifejezetten regényszerű feszültséggel meséli el annak történetét, ahogyan egy expedíció egyre inkább pszichológiai utazássá válik. A dzsungel Fawcett esetében nemcsak fizikai akadály, hanem az emberi lelket lassan felőrlő erőhatás, amely elmossa a határokat valóság és képzelet között. A könyv azt a nyugtalanító kérdést teszi fel, hogy mi mindent tennénk kockára a hitünk kedvéért?

Vetle Lid Larssen: A csillagtudósok

Larssen regénye a 18. századi északi expedíciók világába visz, és Hell Miksa valós történetét követi, aki a sarkkör közelében próbálta megfigyelni a Vénusz átvonulását. Ez az út nem dzsungelen vagy óceánon át vezet, hanem a csontig hatoló hideg, a hónapokig tartó sötétség és a bizarr elszigeteltség könyörtelen közegén keresztül. Larssen feszes, atmoszférikus prózában mutatja meg, hogy a felvilágosodás korának nagy és látszólag dicső expedíciói mennyire törékenyek voltak, hogy minden – köztük főleg az emberi élet és józan ész – csupán hajszálon függött, és hogy a világ megértésének vágya gyakran olyan szélsőséges határokig hajszolja az embert – fizikailag és mentálisan egyaránt – ahol a romantikus elképzeléseknek nem maradt hely, ellentétben az egyes történelemkönyvek által festett képpel.

Daryl Gregory: Valódiak voltunk

A világhírű sci-fi-szerző, Daryl Gregory legújabb regénye egy különös, félig spirituális, félig turisztikai expedíció köré épül: egy különös figurákból álló csoport vesz részt egy nem mindennapi buszkiránduláson, amely során állítólag megtapasztalhatóvá válik a valóság igazi természete. Mindez egy olyan világban, amelyről időközben kiderül, hogy – akár a Mátrixban – csupán egy szimuláció. Az utazás egyszerre ígér feloldozást, válaszokat és valamiféle végső élményt, hisz tétje látszólag már semminek sincs. Gregory finoman ironikus, mégis empatikus könyvet írt az önkeresésről, ahol az expedíció inkább pszichológiai és egzisztenciális, mint földrajzi – és persze az elkerülhetetlennel való törvényszerű szembesülésről, amely egyszerre képes feloldozni és megsemmisíteni bennünket.

Hampton Sides: Cook kapitány felfedezései és végzetes útja

James Cook utolsó expedíciója a Csendes-óceán végtelenjébe egyszerre mámorító diadal és borzalmas tragédia. Sides részletgazdag, filmszerű narratívában követi végig az utat, amelynek célja az Északnyugati átjáró megtalálása volt, miközben a történelem egyik leghíresebb felfedezője lassan saját, már életében született legendáriumának foglyává válik. Az egzotikus szigetek, találkozások és konfliktusok mögött egyre erősebben rajzolódik ki az elkerülhetetlen: a civilizációk összeütközése, a félreértések és a hatalom kérdései, amelyek függetlenek attól, hogy milyen messzire utazunk. A könyv pontos látlelet arról, hogy a felfedezés vágya miként fordulhat keserű önpusztításba.


Kapcsolódó cikkek: