A környezetvédelem szempontjából is többféle embertípus létezik a világon, de ha csak kétfélére szűkíteném le a palettát, akkor van, aki tesz, és van, aki nem tesz. Az előbbire minden esetben igaz, hogy minden lehetőséget megragad a saját vagy embertársai érdekében, hogy zöldebbé és egészségesebbé tegye a világunkat. Eközben a másik inkább másokra mutogat vagy éppen a sebeit” nyalogatja. Ők általában nem eléggé tájékozottak ahhoz, hogy tegyenek, sőt, a legtöbb esetben nincs érdekükben, hogy megtegyék azt a bizonyos első lépést.
Az embereket érdekeltté kell tenni!
Zöld influenszerként, környezetvédelmi szakemberként arra tettem fel az életem mai rohanó világunkban, hogy a sokszor az utolsó helyre szoruló környezetvédelmet népszerűsítsem és érdekeltté tegyem az embereket a zöld ügy előremozdításában.
Vallom azt, hogy a környezetvédelem mindennapjaink részévé kell, hogy váljon. Ezért minden lehetőséget megragadok annak érdekében, hogy a Földünkért, jövőnkért tegyek, és ennek fontosságára rendszeresen felhívom az emberek figyelmét is.
Közel 10 éves tevékenységem kezdete óta egyre több hasonlóan gondolkodóval ismerkedem meg hazai és nemzetközi szinten, akik nem a pánikot gerjesztik, hanem valós megoldásokat, jó példákat mutatnak embertársaiknak. Ma már többféle lehetőség áll a rendelkezésünkre, hogy követendő példákat, jó gyakorlatokat sajátítsunk el. Ezért is szolgál nagy örömömre, hogy számos jó könyv született már ebben a témában is.
A víz értéke
A klímaváltozás hatását nemcsak tikkasztó hőségben lehet mérni, hanem a vele járó, minden életet kifacsaró aszályokban is. Ilyenkor a víz értéke egyik pillanatról a másikra felbecsülhetetlenné válik. A vízpazarlás világszerte elképesztő mértékű: úgy fogyasztjuk, mintha nem lenne holnap.
Csupán egy mosogatással 10-20 liter víz elfolyik a lefolyón, fürdéssel ez 100-120 liter víz is lehet. Éppen erről szól Gary White hidrológus és Matt Damon filmszínész közös könyve, A víz értéke. Matt Damon vízhez fűződő kapcsolatára már évekkel ezelőtt felfigyeltem, amikor egy amerikai talkshowban a saját wc-jéből ivott tiszta vizet, ezzel felhívva a figyelmet az édesvíz pocsékolására. Így ez a könyv számomra különösen érdekesnek tűnt már az első pillanatban.
Szükség van reményre
Az embereknek nemcsak filmsztárokra, hanem valódi követendő példákra, legendákra is szükségük van, akikre felnézhetnek, akiktől példát vehetnek. Ilyen a világhírű természettudós, Jane Goodall is, akiről valószínűleg környezetvédelem iránt érdeklődők már sokat hallhattak. A klímaváltozás okozta pánik, az ökoszisztéma rombolása miatti aggódás helyett reményt nyújt a Douglas Abramsszel közösen írt kötete, A remény könyve, amit Goodall személye és a zöld ügybe vetett erőfeszítései hitelesítenek.
De vajon mi várhat ránk a jövőben?
A „környezetszennyezés”, a „globális felmelegedés” vagy éppen a „klímaváltozás” kifejezések ma már szinte mindenkinek ismerősen csengenek, hiszen ezek fogják meghatározni az emberiség közeljövőjét. Arra vonatkozóan pedig többféle elemzés, tudományos teória is létezik, hogy mi lesz, ha nem cselekszünk időben.
Kim Stanley Robinson A jövő minisztériuma című sci-fi-regénye olyan eseményeket vetít elénk, amelyek a jövőben valóban bekövetkezhetnek. Ráadásul nem is a távoli jövőben játszódik – a Jövő Minisztériumát 2025-ben alapítják.
Az író részletesen bemutatja a klímaváltozás miatt bekövetkező borzalmas eseményeket, ezzel segítve, hogy ráébredjünk arra, miért fontos változtatnunk most azonnal az életmódunkon. Segít, hogy elhiggyük: még érdemes változtatnunk, és a könyvben ígéretes tervekről is olvashatunk, amelyek megmenthetik a jövő generációit.
De mi van, ha megmentjük a világot?
A klímaváltozás felgyorsulása korunk egyik, ha nem a legégetőbb problémája, ami az egész emberi civilizáció jövőjét fenyegeti. S itt nem csak a lángoló őserdőkre vagy a pusztuló ökoszisztémára kell gondolunk. Nem pusztán a gyerekeink jövőjére, hanem a sajátunkra is.
Az éghajlatváltozás most történik, a klímaváltozás itt van, és berúgta az ajtót.
Ennek sokan tudatában vannak. Egyik részük pánikol és szorong, nem látja jövőjét, fél, és klímadepresszióban szenved. Vannak olyanok is, akik nem akarják elfogadni, nem foglalkoznak vele, de ennek ellenére a társadalom egyre több szereplője, kormányok, vállalatok, közemberek, politikusok ismerik fel a problémát, és a többségük tenni is igyekszik ellene. De, teszem fel a kérdést, mi van, ha sikerül, és megmentjük a világot? Ezzel kapcsolatban létezik egy érdekes könyv, amit a neves német ökothriller-szerző, Frank Schätzing írt: Mi van ha, megmentjük a világot?
A cikk szerzője Szebenyi Péter környezetvédelmi influenszer, környezetmérnök.
Ilyen és ehhez hasonló írásokat, könyvrészleteket, ismert emberek cikkeit olvashatod a Libri 20 perc könyvklubjában, amelyhez bármikor csatlakozhatsz, ha úgy érzed, hogy készen állsz egy 30 napon át tartó könyves edzéstervre, emellett pedig a programhoz tartozó zárt csoportban bármikor ki is beszélheted legfrissebb könyvélményeidet!
Kiemelt kép: Pexels
