John Burgess Wilson néven látta meg a napvilágot 1917-ben Manchesterben, bérmálása alkalmával kapta az Anthonyt. A Time for a tiger (magyarul nem olvasható) 1956-os regénye megjelenésekor használta először az Anthony Burgess írói nevet. Polihisztor és egyben poliglott volt. Habár regényíróként tartjuk számon, írt verseket és esszéket, zeneműveket komponált, zongorán játszott, nyelvészként tevékenykedett, emellett pedig az összes nagyobb európai ország, valamint egyes ázsiai országok nyelvét beszélte is. Kodály Zoltán és Bartók Béla kedvéért még magyarul is elkezdett tanulni.
A középiskola befejezése után jelentkezett a manchesteri Victoria Egyetemre, hogy zenei tanulmányokat folytathasson, rossz fizika jegyei miatt azonban nem vették fel a szakra, helyette angol nyelvet és irodalmat tanult ugyanazon intézményen belül. 1940-ben kezdte meg katonai szolgálatát. Később az oktatási hadtesthez vezényelték át, majd pedig Gibraltárra a helyi kiképzőközpontba, ahol német, francia és spanyol nyelvet tanított. 1954-ben Malajziában vállalt tanári állást, ott írta meg első prózai műveit is.
Legismertebb műve az 1962-ben megjelent Gépnarancs, mely az agresszió, a lázadás, valamint a manipuláció kényszerítő erejének szatirikus regénye. A szerző széleskörű, popkulturális ismertségét a könyvből készült, Stanley Kubrick által rendezett film alapozta meg. Fontosabb regényei közé tartozik még az 1961-ben megjelent Egy tenyér, ha csattan, vagy az 1980-as Földi hatalmak.
Igazán termékeny szerző volt, ám adót fizetni nem szeretett, így, hogy elkerülje jövedelmének 90%-os megadóztatását, második feleségével együtt lakókocsiban utazva bejárták egész Európát, folyamatosan változtatva a lakhelyüket. Végül Monacóban telepedtek le, és habár Burgess 1993-ban angliai otthonában hunyt el, hamvait a monacói temetőben őrzik.
