• Harry Heine néven, Düsseldorfban született költő, publicista, tudósító és útirajzíró, a német irodalom „nagy hármasának” egyik tagja Goethe és Schiller mellett. 30 éves korában jelent meg első kötete Dalok könyve (1827) címmel, ami azonnal óriási siker lett, hiszen romantikus lírai hangja tökéletesen illeszkedett a kor szelleméhez.
  • Legismertebb műve a Loreley című költemény. A vers népszerűségére jellemző, hogy Heine zsidó származása ellenére még Hitler uralma alatt is szerepelt az iskolák tananyagában, igaz, ebben az időszakban a verset népdalként, szerző nélkül tüntették fel a tankönyvekben, miközben a nácik sorra tiltották be és égették el Heine könyveit.
  • Volt egy közös barátja Petőfi Sándorral, a műfordító Kertbeny Károly személyében. Kertbeny hol Bécsben, hol Berlinben, hol Pesten élt, munkáival a német és a magyar nyelvű kultúra közeledését segítette. Petőfit németre, Heinét pedig magyarra fordította. Heine gyászdalt írt a magyar szabadságharc leveréséről 1849 októberében címmel.
  • Egyik nagybátyja dúsgazdag bankár volt, aki bőkezűen támogatta egész családját, így a szerzőt is. Heine később politikai meggyőződése miatt lemondott rokona támogatásáról, így további életében sokszor nélkülözött.