• Kossuth- és József Attila-díjas költő, író. Az Újhold című irodalmi lap köré csoportosult szerzők egyike, többek között Nemes Nagy Ágnessel, Szabó Magdával, Lengyel Balázzsal, Örkény Istvánnal és Ottlik Gézával együtt. Katolikus hite mélyen áthatotta költészetét, de a „katolikus költő” címkét visszautasította, a verseiben megjelenő értékrendet és személyes meggyőződését mindig igyekezett különválasztani.
  • Gyerekkorában a nyári szüneteket az egyik nagynénje által vezetett leánynevelő intézetben töltötte. Az apácákhoz és a sok esetben a gyermekprostitúciótól megmentett lányokhoz fűződő élményei nagyban hozzájárultak vallásos meggyőződéséhez és a verseiben fellelhető lélektani érzékenységéhez.
  • 1944-ben behívták katonának. Bár harcolnia soha nem kellett, a németországi Harbachban szembesült a koncentrációs táborok borzalmaival. Később a haláltáborok létezését „a század botrányának” nevezte, és a téma számos versében megjelent, többek között a Költemény (1974), a Harmadnapon (1959) és a Ravensbrücki passió (1959) című művekben.
  • Nagy tisztelője volt Dosztojevszkijnek, olyannyira, hogy az orosz szerző több karaktere is feltűnik verseiben: például Aljósa, az egyik Karamazov-testvér, valamint az Ördögök című regény főszereplője, Sztavrogin is.