• József Attila-, Kossuth- és Prima Primissima díjas író, költő, műfordító és tanár. Esterházy Péter szavaival: „irodalmunk utolsó nagyasszonya.” Legismertebb regényei a Régimódi történet (1977) és Az ajtó (1987). Könyveit 42 nyelvre fordították le, minden idők egyik legsikeresebb magyar szerzőjeként tartják számon.
  • 30 évesen kezdett írni. Első verseskötete, a Bárány 1947-ben jelent meg, aminek elismeréseként 1949-ben neki ítélték oda az utolsó Baumgarten-díjat. Alig néhány órával később azonban visszavonták tőle az elismerést, sőt, állásából is elbocsátották. Ezután közel 10 évig, 1957-ig nem publikálhatott.
  • A hallgatás évei alatt tagja lett az Újhold nevű irodalmi társaságnak, többek között Nemes Nagy Ágnessel, Mészöly Miklóssal és Ottlik Gézával együtt. Freskó című regényét is ebben az időszakban írta. A mű kéziratát Mirza von Schüching, Szabó Magda német ismerőse csempészte ki az országból, és odaadta egy gyerekkori barátjának, Hermann Hessének, akinek köszönhetően a regény Németországban óriási siker lett. Magyarországon csak 1958-ban jelenhetett meg.
  • Férjével, Szobotka Tibor íróval különösen szoros volt a kapcsolata. Férje halála után annak félbemaradt naplóit és emlékiratait Szabó Magda egészítette ki és rendezte kötetbe Megmaradt Szobotkának (1983) címmel. A gyász és a munka egy évre teljesen elzárta a külvilágtól, ez idő alatt állítólag egyáltalán nem mozdult ki lakásából.