Videók
A nyelvtan igenis lehet szexi
A Milyen nyelv a magyar? megválaszolja mindazokat a kérdéseket, amikre az iskolai nyelvtanórák szigorú keretei között nem jutott idő.
Egy felejthetetlen utazás
Szabados Ágnes a KultTér legújabb részében az Utas és holdvilág új kiadását mutatja be nekünk.
„Az Isten tájában járkálni”
Lackfi János író, költő, műfordító és tanár, több mint félszáz kötet kapcsolódik a nevéhez. Jövőre jelenik meg önéletrajzi könyve Vízen járni tilos címmel.
„Embernek maradni, megtartani az egyenes gerincedet – ez a legfontosabb”
Ugron Zsolna, az Úrilányok Erdélyben és a Hollóasszony című, nagy sikerű regények szerzője mesél nekünk olvasási szokásairól, írói műhelytitkairól és a munkáiban felbukkanó különleges női karakterekről.
Így készültek a 2020-as Libri irodalmi díjak kampányának fotói
A Libri irodalmi díjak 2016-os megalapítása óta minden évben arra törekszünk, hogy a kortárs magyar irodalom főszereplőit, a legfrissebb magyar irodalmi alkotásokat és szerzőiket minél több olvasóval megismertessük.
„Akik bíztak a kiváltságokban, azoknak lett igaza”
Hajó a ködben címmel jelent meg tavaly Závada Pál új, a valóság és a képzelet határvizeit bebarangoló regénye, amely a 20. század első felének egyik legnagyobb vállalatbirodalma felett rendelkező Weiss Manfréd-rokonság küzdelmét tárja elénk, miközben a család szembenéz a II. világháború viharaival.
„A szerelem egy nagyon erős ellenállási módszer”
Költői nyelvezettel és feszes történetvezetéssel megírt regényének, a Magyar sellőnek köszönhetően Darvasi László is bekerült a 2020-as Libri irodalmi díjak döntősei közé. A könyv 1800-ban, egy német kisvárosban játszódik, mégis univerzális, mindannyiunk számára értelmezhető kérdéseket feszeget.
„Mintha egy kortársam támadt volna föl”
A Bestiárium Transylvaniae szerzőjének új regénye a Libri irodalmi díjak idei döntősei között. Láng Zsolt nagyszabású munkája a magyar tudománytörténet és a 19. század egyik legnagyobb elméjének, Bolyai Jánosnak állít emléket, miközben a matematikus-zenész életrajzán dolgozó szerző mindennapjaiba is bepillantást nyerünk. Kettejük közös története a könyv.
„Aki jól tud tangózni, annak mennyivel könnyebb az udvarlás…”
A 2020-as Libri irodalmi díjak tízes döntőjébe egyedüli verseskötetként került be Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című könyve. A gyűjteményben szereplő versek a szerző személyes tapasztalataiból táplálkoznak, formavilágukra pedig a sokszínűség jellemző: a szabadversektől a szonetteken át a prózai etűdökig számos műfajjal találkozhatunk a kötet lapjain.
„Azt tűztem ki célul, hogy ez minél tapasztalatibb legyen”
Péterfy Gergely legutóbbi könyvével, a Kitömött barbár című regénnyel elnyerte a 2015-ös Aegon-díjat, idén pedig a Libri irodalmi díjra vált esélyessé A golyó, amely megölte Puskint című könyvével. A regény egyszerre krónikája egy lehetetlennek tűnő szerelemnek és a legújabb kori magyar történelem visszásságainak.
„Az igazi helyszín tulajdonképpen az emlékek színtere”
Bodor Ádám Sehol című novelláskötete címéhez méltón téren és időn kívül helyezi el szereplőit, akik ennek ellenére úgy elevenednek meg a szemünk előtt, hogy egy pillanatig sem kételkedünk benne, hogy jöttek valahonnan és tartanak valahová. A kötet a Libri irodalmi díjak döntőseinek egyike.
„Nagyon sok tabutémát feszeget a kötet”
A mérgezett nő Babarczy Eszter első szépirodalmi kötete, amivel be is került a Libri irodalmi díjak idei döntősei közé. A novellák főhőse a szemünk láttára válik a nagymamájától megrettent gyerekből az érzelmi és fizikai kiszolgáltatottsággal küzdő nővé és a halál gondolatával szembesülni kényszerülő asszonnyá.
„A szereplők kizuhantak az életükből”
Tóth Krisztina Fehér farkas című kötete tíz év novelláiból áll össze. A szövegek villámfényként világítják meg szereplőik életének egy-egy apró mozzanatát, de szinte soha nem a sorsukat meghatározó drámai fordulatok pillanatában, inkább ezek előtt vagy után, a katartikus események előzményeit vagy következményeit felvillantva.
„Tizenegy éves kislány még sosem voltam”
Grecsó Krisztián Vera című regénye a címszereplő kislány szemszögéből, alulnézetből mutatja be az őt szorosan körülölelő világ traumáit. Miközben Verára rátalál az első szerelem, a környezete rákényszeríti, hogy idő előtt felnőjön, és hőssé váljon saját családja történetében.
„Nem érzem jól magam, ha nem írok”
Csabai László író, tanár, az évszázados irodalmi hagyományra visszatekintő utazó, Szindbád alakjának újraértelmezésével a kortárs magyar irodalom egyik legérdekesebb szerzőjévé vált. Új kötete, A vidék lelke úgynevezett „triovellákat”, hármas novellákat gyűjt össze.
„Elkezdtem ítélkezni, és én pont nem ezt akartam”
Gyurkovics Tamás író, újságíró, a Sárkányfű című irodalmi folyóirat alapítója, a Mengele bőröndje és a Migrén című regények szerzője. Előbbi 2017-ben felkerült az első prózakötetért
Skandináv krimi Kőhalmi módra
Kőhalmi Zoltánt nem egy, hanem rögtön két új oldaláról ismerhetjük meg tavaly megjelent skandinávkrimi-paródiájának köszönhetően. Amellett, hogy regényíróként debütál, könyvéhez ő készítette az illusztrációkat is. Mire a könyv alcímében beígért 101 hulla összegyűlik a fiktív norvég városban, a szerző senki máséval össze nem téveszthető humora, a feszes történetvezetés és a különleges tipográfiai megoldások már teljesen a bűvkörébe vonják az olvasót.
Örökölt Sors 2.?
Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve megjelenése óta leválaszthatatlan a hazai sikerlistákról, nem is érdemtelenül. Lapjairól kiderül, hogy a családunk generációi óta hordozott traumák milyen
„Nem tudom a generációmat képviselni”
Závada Péter költő, drámaíró, a Roncs szélárnyékban című verseskönyv és a Je suis Amphitryon című drámakötet szerzője, az Akkezdet Phiai alapító tagja.
Mit látunk bennük? – Szabó Magda és Ady Endre
Két szerző, akik más korban és másképpen éltek, mégis összeköti őket az, hogy művészetüknek és személyüknek máig óriási hatása van arra, ahogy ma Magyarországon irodalomról
„Petőfi az anyanyelvünk”
Háy János író, költő, festő, illusztrátor és zenész, A gyerek, A bogyósgyümölcskertész fia és a Dzsigerdilen szerzője beszél többek között legújabb kötetéről, a Kik vagytok
„Az ember mindig harcol az alkotói teréért”
Szécsi Noémi, a Kommunista Monte Cristo, a Finnugor vámpír és az Egyformák vagytok című regények, valamint a Lányok és asszonyok aranykönyve című kultúrtörténeti kötet József
Interjú Náray Tamással
A Zarah-trilógia lezárultának apropóján a ruhatervező-festő-író Barcelonában beszélgetett Szabados Ágival a város inspiráló közegéről, a könyvsorozatban megismert szereplőkről, az alkotás szabadságáról és a művészetből merített
„Dante lecsapolta a költői vénámat”
Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító és egyetemi tanár, a Nyírj a hajamba és a Jól láthatóan lógok itt című verseskönyvek szerzője, számos Shakespeare-dráma, valamint Dante
