Videók
„Nagyon sok tabutémát feszeget a kötet”
A mérgezett nő Babarczy Eszter első szépirodalmi kötete, amivel be is került a Libri irodalmi díjak idei döntősei közé. A novellák főhőse a szemünk láttára válik a nagymamájától megrettent gyerekből az érzelmi és fizikai kiszolgáltatottsággal küzdő nővé és a halál gondolatával szembesülni kényszerülő asszonnyá.
„A szereplők kizuhantak az életükből”
Tóth Krisztina Fehér farkas című kötete tíz év novelláiból áll össze. A szövegek villámfényként világítják meg szereplőik életének egy-egy apró mozzanatát, de szinte soha nem a sorsukat meghatározó drámai fordulatok pillanatában, inkább ezek előtt vagy után, a katartikus események előzményeit vagy következményeit felvillantva.
„Tizenegy éves kislány még sosem voltam”
Grecsó Krisztián Vera című regénye a címszereplő kislány szemszögéből, alulnézetből mutatja be az őt szorosan körülölelő világ traumáit. Miközben Verára rátalál az első szerelem, a környezete rákényszeríti, hogy idő előtt felnőjön, és hőssé váljon saját családja történetében.
„Nem érzem jól magam, ha nem írok”
Csabai László író, tanár, az évszázados irodalmi hagyományra visszatekintő utazó, Szindbád alakjának újraértelmezésével a kortárs magyar irodalom egyik legérdekesebb szerzőjévé vált. Új kötete, A vidék lelke úgynevezett „triovellákat”, hármas novellákat gyűjt össze.
„Elkezdtem ítélkezni, és én pont nem ezt akartam”
Gyurkovics Tamás író, újságíró, a Sárkányfű című irodalmi folyóirat alapítója, a Mengele bőröndje és a Migrén című regények szerzője. Előbbi 2017-ben felkerült az első prózakötetért
Skandináv krimi Kőhalmi módra
Kőhalmi Zoltánt nem egy, hanem rögtön két új oldaláról ismerhetjük meg tavaly megjelent skandinávkrimi-paródiájának köszönhetően. Amellett, hogy regényíróként debütál, könyvéhez ő készítette az illusztrációkat is. Mire a könyv alcímében beígért 101 hulla összegyűlik a fiktív norvég városban, a szerző senki máséval össze nem téveszthető humora, a feszes történetvezetés és a különleges tipográfiai megoldások már teljesen a bűvkörébe vonják az olvasót.
Örökölt Sors 2.?
Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve megjelenése óta leválaszthatatlan a hazai sikerlistákról, nem is érdemtelenül. Lapjairól kiderül, hogy a családunk generációi óta hordozott traumák milyen
„Nem tudom a generációmat képviselni”
Závada Péter költő, drámaíró, a Roncs szélárnyékban című verseskönyv és a Je suis Amphitryon című drámakötet szerzője, az Akkezdet Phiai alapító tagja.
Mit látunk bennük? – Szabó Magda és Ady Endre
Két szerző, akik más korban és másképpen éltek, mégis összeköti őket az, hogy művészetüknek és személyüknek máig óriási hatása van arra, ahogy ma Magyarországon irodalomról
„Petőfi az anyanyelvünk”
Háy János író, költő, festő, illusztrátor és zenész, A gyerek, A bogyósgyümölcskertész fia és a Dzsigerdilen szerzője beszél többek között legújabb kötetéről, a Kik vagytok
„Az ember mindig harcol az alkotói teréért”
Szécsi Noémi, a Kommunista Monte Cristo, a Finnugor vámpír és az Egyformák vagytok című regények, valamint a Lányok és asszonyok aranykönyve című kultúrtörténeti kötet József
Interjú Náray Tamással
A Zarah-trilógia lezárultának apropóján a ruhatervező-festő-író Barcelonában beszélgetett Szabados Ágival a város inspiráló közegéről, a könyvsorozatban megismert szereplőkről, az alkotás szabadságáról és a művészetből merített
„Dante lecsapolta a költői vénámat”
Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító és egyetemi tanár, a Nyírj a hajamba és a Jól láthatóan lógok itt című verseskönyvek szerzője, számos Shakespeare-dráma, valamint Dante
„Imádok megoldást találni problémákra”
Fehér Boldizsár, aki Vak majom című regényével 2019-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat.
Maffiózók mackónadrágban
Könyvében Dezső András, az Index többszörösen kitüntetett oknyomozó riportere az elmúlt fél évszázad magyar szervezett bűnözéséről fest plasztikus képet. Interjúk és kutatással töltött munkaórák százainak
„Az érdekli az embert legjobban, amit ő maga ír”
Kemény István költő, író, a Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez, az Élőbeszéd és a Nílus című verseskötetek, valamint a Lúdbőr és a Komp-ország, a hídról című
„Bízom benne, hogy a kritikának és az irodalomnak lehetséges egy konstruktív párbeszéde”
Závada Pál író, a Jadviga párnája és a Milota című regények szerzője. 2017-ben Egy piaci nap című könyvével bekerült a Libri irodalmi díjak döntőjébe. Legújabb
Hét mocskos nap
Gárdos Péter legújabb könyve egy önéletrajzi ihletésű nagyregény, amit egy fél évszázaddal korábban történt középiskolai botrány inspirált. Személyes sorsfordulóknak és a történelem ambivalens pillanatainak először
„Azt a vágyat, hogy valamit tűzön-vízen keresztül elmondjunk, azt nem lehet tanítani”
Péterfy Gergely író, a Bányató, a Halál Budán és a 2015-ben AEGON művészeti díjjal kitüntetett Kitömött barbár szerzője. Legújabb regénye A golyó, amely megölte Puskint.
„Az emberi léleknek kevés jobb ismerője van, mint egy jó író”
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a transzgenerációs pszichológia alapvetéseit bemutató Örökölt sors – Családi sebek és a gyógyulás útjai című sikerkönyv szerzője.
„A szabadság szerintem félelmetes, és én nagyon igyekszem bátran élni”
Péterfy-Novák Éva író, A rózsaszín ruha című novelláskötet, valamint az Egyasszony és az Apád előtt ne vetkőzz című, megrázó erejű regények szerzője.
„Az elején egy dzsungelen át kell haladni, amíg a nyelv elkezd az ujjad alá dolgozni”
Grecsó Krisztián író, költő, szerkesztő és dalszerző, a Mellettem elférsz, a Megyek utánad és a Vera című nagy sikerű regények írója.
„Ha az ember írni akar, akkor olvasni kell”
Szvoren Edina író, Pertu című, 2010-ben megjelent bemutatkozó kötete óta a magyar novellairodalom egyik legfontosabb képviselője. Verseim című novelláskötete 2019-ben elnyerte a Libri irodalmi díjat.
„Kell egy fiatal szerzőnek, hogy ingergazdag közeg legyen körülötte”
Krusovszky Dénes költő, író, műfordító és kritikus, a Telep Csoport alapító tagja, a József Attila Kör világirodalmi sorozatának szerkesztője. Akik már nem leszünk sosem című
