Videók

„Apró dolgokból lehet éreztetni”

Nádasdy Ádám korábban már kétszer is szerepelt a Libri irodalmi díjak döntősei között: 2016-ban A vastagbőrű mimóza, 2020-ban pedig a Jól láthatóan lógok itt című

„Ha tetszik, jó, ha nem tetszik, nem jó”

Grecsó Krisztián, a Vera című regény Libri irodalmi közönségdíjas szerzője mesélt nekünk legfrissebb könyvélményeiről, arról, hogy miként választ új kedvenceket, és a kortárs irodalom megítélésének

„Az olvasás nekem szent”

Rúzsa Magdolna énekesnő, az Angyalkert című zenés mesekönyv szerzője olvasási szokásairól, az első meghatározó könyvélményéről, a költészet fontosságáról és egy-egy meghatározó olvasmány sorsfordító erejéről mesélt

Popper után, szabadon

Kepes András több évtizedre visszanyúló pályafutása során mindig azt kutatta, hogy miként lehet más véleményen lévő és másképpen gondolkodó emberek közé hidat verni. Legújabb könyve

Együtt lesz ünnep a karácsony

A Kortársaság extra kiadásában a száz évvel ezelőtti karácsonyok és szilveszteri mulatságok hangulatát idézzük fel a Libri idei díszköteteivel, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső műveivel.

„Azóta én szabad vagyok”

Bereményi Géza Kossuth-, József Attila-, és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező. Idén jelent meg Magyar Copperfield címmel, a régóta várt önéletrajzi regénye.

Fordul a kocka

Rubik Ernő Bűvös Kockája az 1970-es évek végén került fel a magyar játékboltok polcaira, hogy aztán a ’80-as évek elején az egész világot meghódítsa.

Vissza az időben

Bauer Barbara, a Kétszáz éves szerelem, Az aranyműves fia és a Légikisasszonyok-trilógia nagy sikerű szerzője ezúttal egy különös időutazásra hívja olvasóit. Az ’56-os forradalom utáni

A nyelvtan igenis lehet szexi

A Milyen nyelv a magyar? megválaszolja mindazokat a kérdéseket, amikre az iskolai nyelvtanórák szigorú keretei között nem jutott idő.

Egy felejthetetlen utazás

Szabados Ágnes a KultTér legújabb részében az Utas és holdvilág új kiadását mutatja be nekünk.

„Az Isten tájában járkálni”

Lackfi János író, költő, műfordító és tanár, több mint félszáz kötet kapcsolódik a nevéhez. Jövőre jelenik meg önéletrajzi könyve Vízen járni tilos címmel.

„Akik bíztak a kiváltságokban, azoknak lett igaza”

Hajó a ködben címmel jelent meg tavaly Závada Pál új, a valóság és a képzelet határvizeit bebarangoló regénye, amely a 20. század első felének egyik legnagyobb vállalatbirodalma felett rendelkező Weiss Manfréd-rokonság küzdelmét tárja elénk, miközben a család szembenéz a II. világháború viharaival.

„A szerelem egy nagyon erős ellenállási módszer”

Költői nyelvezettel és feszes történetvezetéssel megírt regényének, a Magyar sellőnek köszönhetően Darvasi László is bekerült a 2020-as Libri irodalmi díjak döntősei közé. A könyv 1800-ban, egy német kisvárosban játszódik, mégis univerzális, mindannyiunk számára értelmezhető kérdéseket feszeget.

„Mintha egy kortársam támadt volna föl”

A Bestiárium Transylvaniae szerzőjének új regénye a Libri irodalmi díjak idei döntősei között. Láng Zsolt nagyszabású munkája a magyar tudománytörténet és a 19. század egyik legnagyobb elméjének, Bolyai Jánosnak állít emléket, miközben a matematikus-zenész életrajzán dolgozó szerző mindennapjaiba is bepillantást nyerünk. Kettejük közös története a könyv.

„Aki jól tud tangózni, annak mennyivel könnyebb az udvarlás…”

A 2020-as Libri irodalmi díjak tízes döntőjébe egyedüli verseskötetként került be Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című könyve. A gyűjteményben szereplő versek a szerző személyes tapasztalataiból táplálkoznak, formavilágukra pedig a sokszínűség jellemző: a szabadversektől a szonetteken át a prózai etűdökig számos műfajjal találkozhatunk a kötet lapjain.

„Azt tűztem ki célul, hogy ez minél tapasztalatibb legyen”

Péterfy Gergely legutóbbi könyvével, a Kitömött barbár című regénnyel elnyerte a 2015-ös Aegon-díjat, idén pedig a Libri irodalmi díjra vált esélyessé A golyó, amely megölte Puskint című könyvével. A regény egyszerre krónikája egy lehetetlennek tűnő szerelemnek és a legújabb kori magyar történelem visszásságainak.

„Az igazi helyszín tulajdonképpen az emlékek színtere”

Bodor Ádám Sehol című novelláskötete címéhez méltón téren és időn kívül helyezi el szereplőit, akik ennek ellenére úgy elevenednek meg a szemünk előtt, hogy egy pillanatig sem kételkedünk benne, hogy jöttek valahonnan és tartanak valahová. A kötet a Libri irodalmi díjak döntőseinek egyike.