Hogyan határozzák meg kultúránkat és társadalmunkat az emberiség ősi, lázadásról, viszályról, áldozatvállalásról és hitről szóló történetei? Milyen párhuzamokat fedezhetünk fel a ma embere és Ábrahám, Mózes vagy éppen Jónás között? Ilyen kérdésekre ad választ Jordan B. Peterson rég várt könyve, a Mi, akik Istennel birkózunk.
Ácháb király idején Izrael népe szenvedett. Az uralkodó felesége, a gazdag, kivételezett föníciai hercegnőként az országba érkező Jezabel bálványait is hozta magával, és bár Illés próféta figyelmeztette a királyt, hogy a hamis istenek imádása és Jahve prófétáinak meggyilkolása miatt aszály sújtja majd az országot, az nem hallgatott rá. Ismerős történet? Hát persze, ráadásul nem csak az Ószövetségből. A „kiszáradt királyság” motívuma feltűnik a Grimm-testvérek Az élet vize című tündérmeséjében, T. S. Eliot egyik művében, sőt még a Disney 1994-es rajzfilmjében, Az oroszlánkirályban is.
Nem ez az egyetlen párhuzam az ószövetségi történetek, valamint az irodalom és a film világa között, amelyet Jordan B. Peterson felvillant előttünk legújabb könyvében.
A kanadai politológus és klinikai pszichológus az elmúlt néhány évben vált népszerűvé, YouTube-csatornájának közel kilencmillió feliratkozója van, előadásai telt házasok, podcastja több millió letöltésnél tart, könyvei pedig bestsellerek. A Mi, akik Istennel birkózunk című kötettel ószövetségi utazásra hív minket, hogy bebizonyítsa: ha alaposabban megismerjük kultúránk legősibb történeteit, az segíthet megérteni világunk és önmagunk működésének mintázatait.
„Ha ezek a történetek nem rólunk szólnak (és ez nagyon komoly kérdés mind az ateistáknak, mind a hívőknek), akkor vajon kiről vagy miről?” – teszi a fel a kérdést, majd végigvezet minket az ember bűnbeesésének, Káin és Ábel gyilkosságba torkolló viszályának, a vízözönnek és a bábeli torony összeomlásának, Szodoma pusztulásának bibliai elbeszélésén, de közel hozza az olvasókhoz Ábrahám életét, Mózes és népe vándorlását, valamint Jónás próféta sorsát is.
De hogyan segíthet minket a világ megértésben Ábrahám és Sára élete?
Peterson szerint a házaspár azzal, hogy Isten hívására elindult az ismeretlenbe, Kánaánba, kilépett komfortzónájából, vállalta az ezzel járó terheket és lehetőségeket is.
Az út végén pedig egy teljes, kerek élet várta őket. „Nem ők azok az emberek, akik azt az életet élik, amit mi magunk is szeretnénk legbátrabb pillanatainkban? Nem ők azok az emberek, akiket a bölcs nők és férfiak szeretnének utánozni – hiszen vonzódunk azokhoz, akik képesek rendet tenni a káoszból?” – írja a pszichológus, aki úgy gondolja, mellettük az Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Mózes, Illés és Jónás lázadásáról, áldozathozataláról, szenvedélyéről, bukásáról és diadaláról szóló történetek jelentik azt az alapot, amely mind kulturális, mind pszichológiai szempontból egybefogja gondolkodásunkat.
Ahogy Lót felesége az angyalok figyelmeztetése ellenére sóvárogva visszatekint a pusztuló Szodomára (és sóbálvánnyá változik), úgy bukkan fel az emberekben a hamis nosztalgia az elbukott totalitárius államok iránt – véli Peterson, aki szerint Bábel tornyának története az elbizakodottság örökké jelenlévő kísértésének és veszélyének esszenciája, egyben figyelmeztetés az emberiség arroganciára és téves becsvágyra való hajlamára.
A kanadai sztárpszichológus sűrű szövege nem mindig könnyű olvasmány, mégis érdemes nekikezdeni, és újraélni az emberiség ősi történeteit – vagy ha úgy tetszik, Jákobhoz hasonlóan birkózni Istennel.
Kapcsolódó cikkek:
