Ősszel tényleg több sötét, nyomasztó hangulatú könyvet olvasunk? Egyáltalán miért szeretünk félni? Miért olyan vonzóak azok a történetek, amelyekben titkok, veszélyek és kiszámíthatatlan fordulatok várnak ránk? Mi a klasszikus detektívtörténetek máig tartó népszerűségének titka? Kocsis Krisztina, a Libri szakértője, új izgalmas köteteket mutatott be a TV2 Mokka adásában.
A teljes videó a képre kattintva érhető el.
Öt könyv, öt különböző történet, de mindegyikben ott van valami, ami miatt szívesen lapozunk tovább, a titok, a veszély, a kiszámíthatatlanság és a borzongás. Van köztük horror, pszichothriller, sci-fi és klasszikus krimi is.
Az olvasói érdeklődés az utóbbi években egyre erőteljesebben fordul a sötétebb, nyomasztóbb, borongós hangulatú történetek felé. Ez az érdeklődés különösen ősszel élénkül meg. A műfajok népszerűsége azonban eltérő szezonalitást mutat, míg a horror iránti kereslet jellemzően szeptembertől emelkedik, és októberben, Halloween környékén tetőzik, addig a krimi és a klasszikus detektívregények egész évben stabil olvasóközönséggel rendelkeznek.
Ennek a szezonális fellendülésnek több oka is van. Az egyik legkézenfekvőbb a Halloween közeledte, valamint az őszi-téli időszak hangulata. A rövidülő nappalok, a korai sötétedés és az otthon töltött hosszabb esték mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasók szívesebben válasszanak elmélyülést, izgalmat vagy éppen kellemes borzongást kínáló könyveket.
Ugyanakkor a horror népszerűsége már messze túlmutat az októberi szezonon. Az elmúlt években a BookTok és a közösségi könyvajánlók hatására a műfaj tartósan nagyobb figyelmet kapott, és egyre szélesebb olvasóközönséget szólít meg. Ezt jelzi az is, hogy az Egyesült Királyságban a horror kategória 2026 első negyedévében 34 százalékos értékesítési növekedést mutatott.
Hasonló folyamat figyelhető meg a romantikus irodalomban is természet feletti lényekkel kapcsolatos, boszorkányos, vámpíros romantikus történetek az utóbbi években önálló szezonális trenddé váltak. A kiadók egyre tudatosabban építenek erre az érdeklődésre, ezért sok ilyen kötet már szeptemberben megjelenik a könyvesboltok kínálatában.
Összességében tehát az ősz valóban kiemelt időszak a sötétebb hangulatú történetek számára, de a műfaj népszerűsége ma már nem korlátozódik néhány őszi hétre.
De miért szeretünk félelmetes könyveket olvasni? Talán mert ez egyfajta biztonságos izgalom. Miközben olvasunk, átélhetünk veszélyes, félelmetes helyzeteket, izgulhatunk a szereplőkért, de közben pontosan tudjuk, hogy mi magunk biztonságban vagyunk.
A borzongás mellett ott van a kíváncsiság is, szeretnénk megfejteni a titkokat, rájönni, ki a tettes, mi fog történni, és vajon jól értelmeztük-e az apró jeleket. Egy jó thriller vagy horror folyamatosan dolgoztatja a képzeletünket, fenntartja a figyelmünket, és olyan érzelmeket mozgat meg, amelyeket a hétköznapokban ritkán élünk át ilyen intenzíven. Ráadásul a feszültség feloldása, a rejtély megfejtése külön örömöt ad.
Ez lehet a klasszikus detektívtörténetek máig tartó népszerűségének titka is. A vonzerejük egy része abban rejlik, hogy nem csupán szemlélői vagyunk az eseményeknek, hanem mi magunk is részeseivé válunk a nyomozásnak. Az olvasó folyamatosan figyeli a szereplők viselkedését, gyűjti az apró nyomokat, összekapcsolja az információkat, és megpróbálja megelőzni a nyomozót a rejtély megfejtésében. Ez egyfajta szellemi játékká teszi az olvasást, amelyben minden részletnek jelentősége lehet.
Agatha Christie művei éppen ezért tudtak generációkon átívelő sikert aratni. Történeteiben a legváratlanabb szereplőkről derülhet ki, hogy közük van a bűntényhez, miközben az írónő mesterien adagolja az információkat, és gyakran egészen az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartja az olvasót.
Agatha Christie: Az órák
Amikor Sheila Webbet, a fiatal gépírónőt egy különös címre rendelik ki dolgozni, még nem is sejti, hogy élete legsokkolóbb percei várnak rá. A békés, kertvárosi ház nappalijának padlóján ugyanis egy ápolt külsejű, ismeretlen férfi holtteste hever. A ház vak tulajdonosnője, Miss Pebmarsh semmit sem tud a halottról – ahogy a szobáját váratlanul elárasztó, négy óra tizenháromra állított órákról sem. Hardcastle felügyelő és az ügybe véletlenül belecseppenő tengerbiológus, Colin Lamb képtelen feladat előtt áll. Ki a meggyilkolt Mr. Curry? Miért sietnek az órák, és miért tűnik el az egyik rejtélyes módon a helyszínről? És lehetséges-e, hogy egyik szomszéd se tudjon semmit az esetről? Az ördögi precizitással kitervelt megtévesztések hálójában csak egyvalaki vághat rendet, a foteljéből nyomozó Hercule Poirot. Ez a nyomozás a Christie-regények megszokott felépítésétől kissé eltér, de biztos vagyok benne, hogy az írőnő rajongóinak ez sem okoz majd csalódást. Az órák 1990-ben jelent meg először magyar nyelven, 2026-ban a Helikon Kiadó gondozásában adták ki újra.
Monika Kim: A szeme a legfinomabb
Miután az apjuk váratlanul elhagyja a családot, Csivon élete egyik napról a másikra darabokra hullik. Az anyja beleroppan a kétségbeesésbe, a húga összezavarodva próbál megküzdeni a történtekkel. Csivon eközben pedig egyre inkább az álmaiba menekül, csakhogy ezek az álmok rémisztőek. És ellenállhatatlanok. A könyv központi kérdései túlmutatnak az ijesztgetésen, fontos társadalmi problémákról olvashatunk, amelyek együttállása végül a főszereplő teljes elszabadulásához vezet. A szeme a legfinomabb a megjelenését követően elnyerte a legjobb első regénynek járó Bram Stoker-díjat, és már a film verzót is tervezik. A Különleges Kiadás kizárólag a Libri Könyvesbolt kínálatában érhető el. A limitált példányszámú, alternatív borítós Libri Különleges Kiadásban ráadásul Monika Kim exkluzív, kifejezetten a magyar olvasóknak szánt levele is helyet kapott.
Guillaume Musso : Bűntény a Paradicsomban
Florence és Julian Livingstone, a tehetős amerikai házaspár minden nyarat a varázslatos Côte d’Azurön tölt. Fényűző villájukban zajos társasági életet élnek, vendégül látják a világ minden tájáról érkező barátaikat. Azon az éjszakán azonban, amikor hároméves fiukat rejtélyes körülmények között elrabolják, az idill véget ér. A mediterrán luxusvilág különleges atmoszférája izgalmas kontrasztot alkot a gyermekrablás drámai történetével. A regény azoknak szól, akik szeretik, ha egy krimi nemcsak rejtélyt kínál, hanem folyamatosan megkérdőjelezi azt is, amit addig igaznak hittek. Miközben a rettegő szülők és az eltűnt kisfiú ügye az egész világot lázban tartja, a nyomozással megbízott rendőr hazugságok és titkok falába ütközik. A megoldásához vezető úton váratlan szövetségesre talál a fiatal íróban, Agatha Hardingban, aki társául szegődve abban reménykedik, hogy a tragédiából megírhatja következő bestsellerét.
Guillaume Musso regényről regényre különleges kapcsolatot alakít ki olvasóival. Az 1974-ben Antibes-ban született szerző diákévei alatt kezdett írni. A közönség először 2004-ben, az És azután… megjelenésekor találkozhatott vele. Azóta egymást követik a regények. Mára ő a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író, aki tizenöt éve megszakítás nélkül vezeti a francia sikerlistát, és népszerűsége a világ minden táján töretlen. 2021-ben elnyerte a thriller és noir műfajában teljes életműért járó Raymond Chandler-díjat.
Lisa Jewell: Ne engedd be
Nick Radcliffe kifinomult, jó ízlésű, figyelmes férfi. Pontosan olyan, amilyenre az újdonsült özvegy, Nina Swann vágyik. Nina felnőtt lánya, Ash szemében viszont Nick túlságosan tökéletes ahhoz, hogy igaz legyen. Amikor Ash nyomozni kezd a férfi múltja után, nyugtalanító egybeesések sorára bukkan.
Egy közeli városban Martha próbál egyensúlyt teremteni a munkája, a kisbabája és odaadó férje, Alistair között. Csakhogy Alistair egyre többször utazik el munkaügyben, napokra eltűnik, és Martha egyre biztosabban érzi: valami nem stimmel. De kinek higgyen, amikor a családja jövője a tét?
Két történetszál, három nő és egy férfi, aki körül egyre sűrűsödik a gyanú. Vajon valóban csak a véletlen műve, ami a szereplők életében történik, vagy egy sokkal sötétebb terv részei?
Lisa Jewell a kortárs krimi és pszichológiai thriller egyik legsikeresebb képviselője, a New York Times és a Sunday Times elsőszámú bestsellerszerzője. Több mint húsz regénye jelent meg, a köteteit közel harminc nyelvre fordították le, és világszerte milliós példányszámban keltek el.
Matt Dinniman: Az ugrálóvár hadművelet
Oliver Lewis sosem akart hős lenni. Csak a családi farmot szerette volna vezetni a húgával, néha fellépni a zenekarával, és életben tartani a család egyre öregebb, de annál makacsabb intelligens mezőgazdasági robotjait. Új-Sonorán, a távoli kolóniabolygón ez is épp elég feladat.
Oliver ráadásul kifejezetten várja a napot, amikor végre megnyílik a transzferkapu, és helyreáll az azonnali közlekedés és kommunikáció a Földdel. A földi filmeken, sorozatokon és zenéken felnőtt telepesként azt hiszi, ez új korszakot nyit számára és a bolygójának is.
Csakhogy a Föld nem megérkezni akar Új-Sonorára. Hanem meghódítani, eltakarítva mindenkit, aki az útjában áll.
A telepeseknek annak idején azt ígérték, békében élhetnek az új otthonukban, a Föld kormányának azonban időközben más tervei lettek. Megbízzák az óriási Apex Industriest egy „kilakoltatási akcióval”, az Apex pedig, mint minden valamirevaló nagyvállalat, rögtön megtalálja a legjövedelmezőbb megoldást. Minek drága MI-katonákat gyártani és bevetni, ha a hódító hadjáratból játékot is lehet csinálni? Minek finanszírozni egy galaktikus háborút, ha az unatkozó földiek hajlandók fizetni azért, hogy saját harci gépeket tervezzenek, majd az otthonuk kényelméből, távirányítással vadásszanak a telepesekre? A játék nevet is kap: Ugrálóvár hadművelet.
Matt Dinniman fergeteges fantáziával és sajátos humorral mutatja meg, milyen abszurd és félelmetes világ születhet, ha a technológia, a profitvágy és az emberi kegyetlenség találkozik. A pörgős sci-fi akció mögött komoly társadalmi kérdések húzódnak, meddig mehet el a hatalom, ha az emberélet is csak egy üzleti kalkuláció része?
Kapcsolódó cikkek:
