A bezártság és a maszkokba zárt magány vajon másokat is elmélkedésre késztet? Vagy valamiféle számadásra?” – teszi fel a kérdést dr. Kertész Anna, aki saját életének legmélyebb rétegeibe engedi be az olvasót Havas Juli Nincs Hold, ha nem nézed című regényében. A 2022-es Margó-díj shortlistbe is bekerült kötet az önmagunkkal való szembenézésről, az igazán lényeges döntések halogatásáról szól. Arról, hogyan hat ránk az önáltatás, vagyis az a gondolat, hogy ha nem nézünk oda, akkor a hold sem létezik.

A megjelenés után nem sokkal jött először szembe velem az egyébként álnéven publikáló, orvosként is tevékenykedő írónő kötete, és a címet olvasva pontosan tudtam, mit jelent a rejtélyes megfogalmazás. Nem kellett csalódnom. Valóban nincsen hold, ha nem nézünk oda, ahogy nincsenek problémák, kételyek, életreszóló tévedések, nincs manipuláció és hazugság akkor, ha elfordítjuk a fejünket és úgy teszünk, mintha minden rendben lenne. Kertész Anna, a regény főszereplője legalábbis ebben a hitben él, mit sem törődve azokkal a kényelmetlen kérdésekkel, hogy lehetséges-e egyáltalán elfordítani a tekintetünket a holdról és ha igen, tényleg megtalálhatjuk-e a boldogságot ezzel a módszerrel.

Annával először félénk, magányos, igen introvertált kislányként találkozunk a regényben, aki szülei szélsőséges, egymást marcangoló kapcsolatának eseményeit kizárva kuporog a kanapé mögött és a könyvek által teremtett biztonság illúziójába menekül.

Kamaszként tovább keresi a kapaszkodókat, kezelhetetlen lázadóvá válik, akit szülei végső elkeseredésükben a Nivea krém illatú nagymamához költöztetnek. Anna élete ekkor száznyolcvan fokos fordulatot vesz: a titokzatos Mr. Singh segítségével felkészül az érettségire és az egyetemi felvételire, majd elhatározza, hogy megvalósítja álmait. A tudás, az információ racionalitása biztonságos fogódzót ad a fiatal lány kezébe, aki a nagymama füstös kis konyhájából orvosi egyetemre, majd a Szent Bertalan kórház intenzív osztályára kerül mint aneszteziológus szakorvos.

Forrás: azeletemkonyvtara, Instagram

A történetben bepillantást nyerhetünk Anna rendkívül viharos szerelmi életébe is. A párkapcsolatai rendszerint tragédiákba fulladnak, amiért a lány valójában sosem képes megbocsátani önmagának, és vezeklésként a szenvedést választja. Manipulatív, határsértő férfiak mellett köt ki, akik szerelemnek nevezik az állandó ellenőrzést, a zsarolást és az érzelmi bántalmazást. Nem csoda, hogy Anna először eltávolodik önmagától, a saját vágyait figyelmen kívül hagyva „szolgál” egy egoista, hatalommániás (és természetesen nős) férfit, és később csapdába esett vadként keresi az egyenrangúságot, a partnerséget és a szabadságot. A könyv egyik központi kérdése, hogy Anna képes lesz-e felülemelkedni a magával cipelt mintákon és ki tudja-e húzni önmagát a saját maga által ásott gödörből.

A szerző mindezek mellett beengedi az olvasót a magyar egészségügy zárt, szilárd hierarchián alapuló világába, amelyben maga is dolgozik a való életben. A történetből kiderül, milyen hősiesen küzdött az orvostársadalom a pandémia idején, hogyan néztek szembe az egymásnak ellentmondó információkkal, a maszkok és a védőruha hiányával, és miként próbálták megőrizni a mentális egyensúlyukat a legnagyobb őrület közepette is. Megismerkedünk Anna kollégáival, köztük Zsófival, a vidám tüdőgyógyász doktornővel, aki nem csak szakmailag, emberileg is stabil támaszt nyújt Annának, és végül szoros barátság szövődik a két fiatal nő között – Anna életében először.

A Nincs Hold, ha nem nézed egy igen aktuális olvasmány, amelyben valódi emberi történeteken keresztül szembesülhetünk az egészségügy helyzetével, az érzelmi bizonytalanság és a bántalmazó kapcsolatok húsba vágó tragédiáival.

Olyan kérdésekkel szembesülünk, hogy miért vagyunk hajlandóak túl nagy árat fizetni hozzánk méltatlan kapcsolatokért, miért ragaszkodunk olyan helyzetekhez, ahol öröm és boldogság helyett csak megalkuvás jut, de végül képesek lehetünk-e arra, szembenézzünk a fájdalommal, a halogatással és a saját holdjainkkal.

Kiemelt kép: _sbarb_, Instagram