Egy sor romantikus történelmi regény, hogy az év legolvasósabb időszakában garantáltan ne maradjon senki drámai románcok nélkül.
Tod Lending: Az esernyőkészítő fia
Ha annyit mondunk: Krakkó a náci megszállás éveiben, akkor nagyjából már sejthető az a pokol, amivel e regény főhőseinek meg kell küzdeniük, pláne, hogy mindketten zsidók. A tizenhét éves Reuven apja a város legjobb kézzel készített esernyőit gyártja és árulja, fia már tizenévesen tevékeny részt vállal a bolt működtetésében. Ám hiába a nagy múltú üzlet, az sem védi meg Reuven családját attól, amit a vészkorszak hoz: a boltot is, otthonukat is elveszítik – gettósítás, jogfosztás, munkaszolgálat. A történelem úgy ránt ki Reuven lába alól mindent, amit biztosnak hitt, hogy ha nem lenne szerelme, Zelda, akkor talán ő is feladná. Ám Zeldáért megéri életben maradni. Már csak meg kellene találni, ami finoman szólva sem egyszerű egy fenekestül felfordult kontinens, ország, város közepén. Nem könnyed olvasmányélmény, cserébe fordulatos, megrendítő és katartikus.
Bagó Tünde: A lámpagyújtogató
Az Élet sója blog szerzője új regénnyel tesz hozzá a rövidülő nappalokhoz: A lámpagyújtogatóban két idősíkon, 1945-ben és 1996-ban merülhetünk el a szerző kedves helyszíne, a Bodeni-tó hangulataiban. Előbbi főhőse a címbeli lámpagyújtogató, aki azért küzd, hogy a város minél több épületét megmentse a világháborús bombáktól – míg egy nap el nem tűnik. A másik idősík egyik főhőse az ő unokája, Ulrich, akinek meggyűlik a baja családja tragikus múltjával, valamint Anna, a restaurátor. Ők ketten egy közös projekten dolgozva bukkannak különös nyomokra, amelyek akár az eltűnt nagypapához is elvezethetnek. És nem lenne ezen a listán a kötet, ha mindeközben ne kellene néhány nem kevésbé bonyolult szívügyet is kibogozni. Igazi „olvastatja magát” jellegű kötet, romantikával, titkokkal és kalandokkal.
Fábián Janka: A remény szerelmesei
1954, a magyarországi kommunizmus legsúlyosabb évei, ’56 friss energiáját senki sem látja még előre. A helyszín Balatonfüred, ahol borzasztó tragédia festi sötétre a közelgő nyarat: május végén, gyereknapon elsüllyed egy utasokkal teli sétahajó. A baleset az egész szezonban érezteti hatását, még úgy is, hogy a hatalom igyekszik eltussolni a történteket. A nyár azonban megy tovább, mégpedig fontos eseménnyel: az újranyitott Jókai-villában hosszú évek után ismét Anna-bált tartanak. Itt ismerkedik meg főhősünk, Cili két férfival, akikről aztán a következő hónapjai szólni fognak. Vajon melyik férfit választja, és milyen motivációk mentén? És hogyan függ ez össze az országban tomboló politikai indulatokkal?
Hipp Katalin: Acélpillangó
Ha még nem lenne elég az ’50-es évek magyar valóságából, itt van még egy regény, amely ebbe a korszakba repíti vissza az olvasót, ezúttal az 1956-os események utáni időszakba. Főhősünk, Snéringer Janka friss jogi diplomájával a szülőfalujában próbál szerencsét, ám rendszeridegenként nincs könnyű dolga. Valószínűleg nem is a legjobb helyen keresgél – szabadabb lelkű ő annál, hogysem egy kis falu begyöpösödött világában találja meg a számítását. Így inkább a fővárosba megy, hogy karriert, szerelmet és – ami ekkoriban még nehezebb, pláne nőként – szabad életet találjon. Hipp Katalin bemutatkozó regénye finom társadalomkritikával átszőtt felnövéstörténet férfi-nő szerepekről, társadalmi korlátokról és arról, hogy egy korát megelőző lány miként lehet képes szétfeszíteni annak határait.
Kapcsolódó cikkek:
