Sokunknak okoz fejtörést, hogyan vehetnénk rá a telefon, tévé, számítógép bűvöletében felnővő gyerekeinket az olvasásra, miközben a könyvpiac tele van jobbnál jobb gyerek- és ifjúsági kötettel. Nem kell messzire mennünk, bővelkedünk a kiváló magyar szerzőkben. Mitől lesz népszerű egy gyerekkönyv? Egyáltalán milyen a jó történet és a jó szöveg? Vajon ebben egyetértenek a gyerekek és a nekik felolvasó szülők?
Ruff Orsolya és Jeney Zoltán mindketten gyerekeknek írnak, de a könyveik a felnőtteknek is sok derűs, örömteli órát szereznek. Egyikük sem veszi a szívére, ha gyerekkönyvíróként aposztrofálják, mert lubickolnak a gyerekirodalom lehetőségeiben. Arra a gyermeki felvetésre, hogy miért érdemes egy történetet elolvasni, ha filmen is meg lehet nézni, egyértelműen azt felelik: a könyvek örömét a modern világban is fel lehet fedezni.
Jeney Zoltán szerint a mesefilmek sok tekintetben nem versenyképesek az olvasással.
„Be kell látni, hogy az olvasás egy intellektuális munka, de az írott szöveg eszközeivel, hatásmechanizmusával csodákat lehet elérni. A szójátékok, az érdekes mondatfűzés, amiben megvan a csattanó lehetősége – ez a filmekből többnyire hiányzik.” A Révfülöp-trilógia szerzője pedig élt is a nyelv adta játékos lehetőségekkel, történetének hőseit például – hosszas térkép-tanulmányozást követően – egy-egy érdekesen csengő földrajzi név ihlette. Jeney Zoltán idén az Év Gyerekkönyvírója lett a 6-12 éves korosztálynak szóló művek kategóriájában a Balatoni kacsavész című kötetével, ami egy újabb történetfolyam kezdete.
Ruff Orsolya az idei könyvhéten egy kalandos ifjúsági krimivel jelentkezett. Az Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás című regény egy sorozat első része, így arra a kérdésre, hogy melyik főhőse bőrébe bújna legszívesebben, könnyedén vágja rá, hogy a magyar származású írónő bőrébe. „Még ha a viktoriánus London nem is tartogatott sok lehetőséget a fiatal lányok számára, a figurámat ihlető, magyar származású Orczy Emma megmutatta, hogy egy nő miként kamatoztathatja a kreativitását.” A zöld macska-trilógia szerzője úgy véli: az esti felolvasást kiskamasz korban sem érdemes abbahagyni, amikor a gyerekek már önállóan is olvasnak, hiszen ez továbbra is egy közös kaland, egy szeretetteljes élmény.
Nehézséget jelent-e, hogy a gyerekkönyvpiacon többnyire nem az olvasó, hanem a szülő vásárol? Hogyan lehet megtalálni a közös mezsgyét a gyerekek és felnőttek szórakoztatása közt? – ezekről is szót ejtünk a beszélgetésben.
