Mindenkinek szívből ajánlom, aki szereti a rövid anekdotákat, a kisebb terjedelmű fejezeteket, amelyekből egy nagyszerű, kompakt történet áll össze a könyv végére. Egyrészt korrajz, másrészt életrajz, és nem utolsósorban hiányt is pótol Abházia és Szuhumi történetét tekintve. Mihail Tyemurovics (Abházia első titkára) alakján keresztül arra is rávilágít a szerző (aki Grúzia művelődési minisztere is volt), hogy Hruscsov idejében, magas pozícióban is lehetett az ember tisztességes, az életet tisztelő, a közössége számára megbecsült és szerethető jellem. Olyasvalaki, aki szerette az ételt, a bort, a köszöntőket, az életnek minden nemű és rangú formáját, különösképpen a nőket.
„- Nem fél tőle, Mihail Tyemurovics, hogy majd ha már nem lesz első titkár, mindenki csak arra fog emlékezni, hogy éttermeket építtetett?
– Ellenkezőleg, büszke leszek rá, drága hölgyem.”

A valóság nem olyan, amilyennek látjuk
A könyv, mely felfeszíti a koponyát, zárójelbe teszi a tudást, majd kihajítja az agyat az éteri