A metamorphoses-meseterápia abban különbözik az egyszerű mesehallgatástól, hogy a terápiás folyamat minden alkotóeleme a mesék tudatos használatára épül. A módszer gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt alkalmazható az önismereti céltól egészen súlyos életválságok megoldásáig.

Első lépésben a meseterapeuta megtalálja azt a mesét, amely nem csupán az aktuális problémát vagy kritikus helyzetet mutatja meg, hanem az azokból kivezető utakat, fejlődési lehetőségeket is. Gyerekek meseterápiájában használunk népmeséket, klasszikus és kortárs műmeséket, igaz történeteket és gyerekek által kitalált fiktív történeteket is, a felnőttek meseterápiája kizárólag népmesékre épül. A kiválasztott problémához illeszkedő történeteket háromféle módon dolgozzuk fel: alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozás, mesecsoport vagy egyéni terápia.

Boldizsár Ildikó meseterapeutának, valamint a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotójának portéja a Libri Magazin meseterápiával foglalkozó cikkében.
Boldizsár Ildikó mesekutató, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. / Forrás: Nők Lapja

Mi történik egy meseterápián?

I. Az alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozások 45-90 percesek, itt a csoportvezető által választott mese kötött forgatókönyv szerinti feldolgozása van fókuszban. A foglalkozás középpontjában az élőszavas mesemondás áll, a mesehallgatást követő próbák és feladatok e köré szerveződnek. Leggyakoribb cél a prevenció vagy az adott közösséget (óvodások, kiskamaszok, kamaszok, felnőttek, munkahelyi közösségek stb.) érintő problémák mesék segítségével történő rendezése.

II. A két-három napos „Az én mesém” mesecsoporton minden résztvevő a maga által választott mesével dolgozik. Első körben egy un. objektív mesemátrix segítségével nyitjuk meg a mesét, majd pedig a szubjektív mesemátrix következik. Utóbbi segítségével történik meg a mesével való mélyebb azonosulás, amely elvezet a „mesei rend” és a „saját rend” közötti egyensúly megteremtésének lehetőségéhez is. Csoportos meseterápiák szerveződhetnek egy-egy téma vagy egy-egy célcsoport köré is.

III. Az egyéni meseterápia esetfelvétellel kezdődik, a meseterapeuta ennek alapján választja ki a terápia alapjául szolgáló mesét. Az ülések során megkezdődik az életesemények narratív feldolgozása, ami azt jelenti, hogy a kliens a mesén keresztül néz rá addigi életére, valamint  – s ez a terápia lényege – azokra a jövőbeli lehetőségekre, amelyeket a mese megnyit számára. Ezek megmutatkozhatnak a mesehős útjában, a szereplők egymáshoz való viszonyában, a helyszínekben rejlő szimbolikában, a segítő és az ellenfél egymásnak feszülő alakjában vagy az állatok, tárgyak és növények alakjában, szerepében. A terápia során nem történik meseelemzés vagy mesefejtés.

s és a rest leány meséjének részlete a Libri Magazin meseterápiával foglalkozó cikkében.
A szorgalmas és a rest leány meséjének részlete. / Forrás: dotandline.blog.hu

Népmesék és műmesék

A népmesékkel történő munka alapja az a felismerés, hogy a mesék viselkedési modelleket és erkölcsi alapmintákat mutatnak be, a fejlődés szükségszerűségével együtt. Holisztikus módon fejlesztik a személyiséget és annak egészére vannak elementáris hatással: mozgásba lendül a képzelet, a fantázia, az érzelmi háló, az érzékszervek és az intellektus. Már maga a mesehallgatás is növeli az életkedvet, a reményt és csökkenti a szorongást és félelmet.

A népmesék a megküzdési stratégiák egész tárházát mutatják be, s mindenki saját egyéni mintázatának megfelelően választhat a különféle helyzetű, eltérő képességű és sokféle megküzdési stratégiával rendelkező hős közül.

A népmesékkel célzottan fejleszthető az én-erő, a műmesék viszont rendkívül jól használhatók a társas intelligencia fejlesztésére. A műmesék azért kerültek be a gyerekekkel folytatott meseterápiába, mert az utóbbi 10-15 évben megnőtt a lélektanilag hiteles, a gyerekek érzés- és gondolatvilágát messzemenőkig tiszteletben tartó, értékes és progresszív könyvek száma. Rengeteg olyan gyerekkönyv kapható manapság, amely a gyerekek mindennapjaihoz köthető problémákkal foglalkozik. A műmesékben lehetőség van a nem pozitív tulajdonságú szereplőkkel való azonosulásra is, hiszen sok olyan szereplő van, aki nem tökéletes, ám ennek ellenére a mesei közösség őket is elfogadja, szereti, támogatja, példát nyújtva ezzel a mese hallgatóinak. A műmesékben lehet tévedni, lehet kis célokért elindulni, s még az is előfordulhat, hogy a szereplők a cél elérése nélkül is elégedettek és boldogok lesznek. Ez pedig rendkívül felszabadító érzés teljesítményorientált világunkban!