Szeptember 14-én lenne 54 éves a tragikusan korán, öt évvel ezelőtt elhunyt költő, Térey János. Az egyik legjelentősebb kortárs magyar szerzőnk Debrecenben született, a Libri Könyvesboltok és a Jelenkor Kiadó így a város előtt is tiszteleg azzal a kötettel, amely Térey műveiből nyújt válogatást. A József Attila-díjas szerző egyszerre formabontó és az irodalmi hagyományt megszólító műveiből ad ízelítőt a válogatás.

„Térey izgalmas költői világa elsőre talán távolinak tűnhet egy mai fiatal számára, ám ha a tinédzserek és egyetemisták a pályakezdő költő munkásságával, az ő karcos, rapes lírájával – például a Tulajdonosi szemlélet, a Szétszóratás vagy A természetes arrogancia című kötetekben található versekkel – ismerkednek meg, akkor sokat megérthetnek a ’90-es évek furcsa, bizarr, de nagy reményű mindennapjaiból. Ahogy Majka is énekli az egyik dalában: a kilencvenes években mindenki táncolt – valami ehhez hasonló köszön vissza Térey korai költészetében is. Ehhez az életérzéshez úgy hiszem, a Z generációsok is könnyebben tudnak kapcsolódni” – magyarázza Korpa Tamás, a költő barátja és kutatója, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Térey-könyvsarok gondozója, a Térey Könyvünnep egyik szervezője.

Térey János 1970-ben Debrecenben született. Budapesten, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, majd a Bölcsészettudományi Karon hallgatott magyar irodalmat és történelmet. 1991-ben jelent meg első verseskötete, a Szétszóratás, 2001-ben pedig irodalomtörténeti jelentőségű verses regénye, a Paulusis napvilágot látott.

Téreynek különleges viszonyulása volt a terekhez: nemcsak Debrecent és Budapestet, de Varsót és Drezdát is újra és újra bejárta verseiben. A budapesti helyszíneket említő versrészletekről a Libri kreatív videót is készített nemrég.

Azt hiszem, Térey az egyetlen magyar költő, aki Debrecent sokismeretlenes rejtvényként tudja láttatni. Költészetében a város maga a nagybetűs ambivalencia: egy folyó nélküli sík, puritán, konok, a szélrózsa minden irányából veszélynek kitett, támadható, zárt, ám mégis progresszív, autonóm világ”

– meséli Térey és szülővárosa kapcsolatáról Korpa Tamás.


Kapcsolódó cikkek: