Ismerd meg az írót, aki végre újra értelmet ad a tudományos-fantasztikum valóban tudományos oldalának!
Ray Nayler élete csaknem felét az Egyesült Államokon kívül töltötte az amerikai külügyminisztérium és a Békehadtest szolgálatában, ideértve egy időszakot az USA Ho Si Minh-városi konzulátusának környezetvédelemmel, tudománnyal, technológiával és egészségüggyel foglalkozó hivatalában. Jelenleg nemzetközi tanácsadóként tevékenykedik a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tengeri rezervátumokkal foglalkozó részlegénél.
Írással a szabadidejében foglalkozik: kritikai elismerésben részesült novelláit számos folyóirat és antológia közölte, többek közt a Gardner Dozois szerkesztette A legjobbak legjobbjai. Első regénye Az óceán szeme címmel jelent meg 2022 végén, és viharos kritikai sikert aratott. Ez a közeljövőben játszódó, sci-fi-thriller az öntudat természetéről szól, miközben elképesztő alámerülésre invitálja az olvasót az emberiség örökségének kincsei és roncsai közé.
Világépítése, stílusa és történetvezetése, ábrázolt képei, valamint bátor kiállása az állatvilág és a bolygó megvédése mellett páratlan, mindez pedig nyakon van öntve egy, a közelmúltban tudományos módszerekkel is igazolt etológiai tézis fiktív kiterjesztésével – a szerző munkássága, mély elkötelezettsége végre a tudományos-fantasztikum valóban tudományos oldalát, a műfaj hőskorát – többek közt Arthur C. Clarke-ot – idézi.
A Max Delbrück Központ munkatársa, Nikolaus Rajewsky által vezetett csapat 2022-ben bizonyította be, hogy a polipok intelligenciája bizonyos tekintetben kizárólag az emberéhez mérhető, összetett fejlődésük pedig mikroRNS-készletük (rövid, nem kódoló RNS-ek) bővülésével magyarázható. Ez a kutatás volt az, amelyik először kimondta, hogy az embereknek és a polipoknak lehet egy közös ősük. Nayler erre az elméletre építette nagy sikert aratott bemutatkozó regényét, ami reményeink szerint valóban új nívót kölcsönöz majd az egy ideje már tetszhalott állapotban leledző sci-fi műfajának. Az Egyesült Államokban mindenesetre már megtette, reméljük, idehaza sem marad el a visszhang.
Nayler azóta egy kisregénnyel jelentkezett 2024 elején, mely most Az óceán szemével egy időben kerül a könyvesboltok polcaira. A Mamutrezervátum egy feszült ökothriller lélegzetelállító tudományos-fantasztikus jóslatokkal arról, hogy miként lehet integrálható egy már kihalt létforma a jelen emberi és klímaviszonyai közé.
Nayler első regényét számos nemzetközileg elismert sikerszerző méltatta. David Mitchell, a Felhőatlasz szerzője azt mondta róla: „Imádtam a regény eszét és szívét, rejtett csapdáit, nyers lendületét, zseniális világépítését és tiszta elköteleződését a ragyogó ötletek mellett.” Jeff VanderMeer, az Expedíció és a Déli Végek-trilógia írója szerint „nagyívű kérdéseket tesz fel a mesterséges és a nem-emberi intelligenciákról, amelyekre izgalmas és provokatív válaszokat kínál”, míg a Wayward Pines-trilógiáról ismert Blake Crouch beszámolója úgy szól: „Az óceán szeme zabolátlanul eredeti, gyönyörűen megírt, letehetetlen és ragyogó regény. Ray Nayler az egyik legizgalmasabb új hang, akit az utóbbi években olvastam.”
Az óceán szeme elnyerte a legjobb első regénynek járó Locus-díjat, és jelölték az Arthur C. Clarke-díjra is. A szerző jelenleg második regényén dolgozik, amit az egész SFF-közösség tűkön ülve vár.
Kapcsolódó cikkek: